Az emlékmű messziről nézve egy Antal-kereszt^[1] benyomását, közelebbről egy felszálló nagy madár képzetét keltette.
A több száz éves kocsányos tölgyfa mellett áll, ahol 1866-ban a peresznyei Berchtold Zsigmond gróf fiát három napi keresés után megtalálták. Azóta lett búcsújáróhely, ahol ma gyönyörű kápolna áll, a zarándokok szobrokat állítottak, állítanak, számuk egyre gyarapodik.

A Peruška Mária-kegyhely rendezettségében nagy szerepe van az ugyancsak peresznyei származású, horvátzsidányi esperes-plébános úrnak, Dumovits István atyának.
Az első vadász, Hubertusz-misét 1983-ban mutatták be.
Felirata: „Őseidnek szent hitéhez, nemzetednek gyökeréhez, testvér ne légy hűtlen soha!” Alatta a faragott Hubertusz szarvas.^[2]
Másik oldalán Szűz Máriához szóló fohász latin szövegét véste a készítő: „Ora pro nobis!”(Könyörögj értünk!) A szkíta szarvas, a mondavilág állata, szimbólum.
Tábla örökítette meg kegyelettel emlékező utódok, egyben adományozók névsorát.
Az elhunyt vasi vadászok és erdészek emlékművét 2015. május 31-én állították fel. Professzor Dr. Schmatovich János és Dumovits István atyák szentelték meg. ^[3]

Köszönöm Dumovits István atya segítségét, hogy a készítő, faragó nevét is megtudhattam.
Szívből kívánom Néki, hogy sokáig dicsérhesse, szolgálhassa az Urat és segítse a rábízottakat!

---