Mesterházy István 1811. április 23-án Mesterházán született ^[1] és 1854 december 8-án ugyanott halt meg.^[2] 1832 és 1837 közötti nemesi testőr volt Bécsben. Katonaként részt vett az 1848 - 49-es szabadságharcban. 1849 májusában ezredessé nevezték ki, az I. hadtest lovashadosztályának parancsnoka volt. A világosi fegyverletétel után golyó általi halálra ítélték, amit később 18 évi várfogságra enyhítettek. 1853. július 18-án kegyelmet kapott. Szülőfalujába hazatérve az olmützi várbörtönben szerzett betegségében halt meg.^[3]
A napjainkban mindössze 150 körüli lélekszámú Mesterháza a sokfelé elágazó Mesterházy nemzetség egyik központja volt. A temetőben a családnak több kriptája is van, közülük valamelyikben temethették el Mesterházy Istvánt is. (Kicsi a valószínűsége annak, hogy az emlékoszlop alatt nyugszik.)

1871-ben a temetőben (a Mesterházy sírboltok közelében) emlékoszlopot állítottak a tiszteletére, amin az alábbi felirat olvasható:
"Mesterházy István
1848 1849
lovas honvéd ezredes emlékére
Született 1811 Meghalt 1854
A geresdi olvasó-kör
és több hazafi által"

Az emlékoszlopot 1904-ben kerítéssel vették körbe.^[4]

(Mesterháza egyházi szempontból a a nagygeresdi evangélikus gyülekezethez tartozott.)
A emlékoszlop fontosabb díszei:
koszorúval díszített kard - katonai dicsőség jelképe,
saját farkába harapó kígyó - a folyamatos megújúlásra, az újjászületésre utal,
mákgubók - a földi halált követő boldog álom szimbóluma.

A talapzaton ott van az oszlop készítőjének jelzése: "Mechle József Sopronban"

Mesterházy Istvánról a nyomtatott sajtóban majd az interneten téves információk is megjelentek. Érdemes ezek közül is idézni egyet:
"Sopronmegyéből, Nagy-Gerezdről (így!) irják, hogy e hó 14-kén avatták föl Mesterházy Istvánnak, 1848-ban elvérzett honvédezredesnek síremlékét a mesterházi temetőben." ^[5]

---