Nem hiszem (nem hittem), hogy újat tudok mondani. De mégis sikerült adatokra találni, de sajnos ezek ellentmondásosak. Mégis, talán van esély igazságot tenni "lig"-nek köszönhetően, aki velünk volt, amíg tehette és a kapcsolt lapon leírta az szoborpár történetét.
A két játékos alak eredetileg az egykori Habsburg lépcső két oldalsó pihenőjénél, a mellvéden kapott helyet. Ott lógázták lábukat, kétoldalt, egymást lesve. Tünde kezében egy alma van (talán kis áthallás egy másik történetből?), Csongor egy lándzsával van felszerelkezve. Hajukat pánt fogja össze, lábukon saru.
V.1., Alap:"A magyar népmesék világából vette tárgyát... a Habsburg-lépcső két karjának korlátjára támaszkodó szoborpár alkotója, aki Tündér Ilona és Árgyélus királyfi - mai feliratuk szerint: Csongor és Tünde - alakját mintázta meg." ^[1]
V.2., Kapocs: "...más kultúrtörténeti forrásvidékekre vezethető vissza néhány másik, férfi és nő kapcsolatát ábrázoló szobra. Mindegyik mitológiai köntösbe öltözteti a kapcsolatot. A... ma Csongor és Tündeként ismert csoportozat, mely eredetileg a budai palota .. elpusztult, kétkarú főlépcsőjének pihenőjét díszítette két oldalról, megrendelésre készült és 1903-ban került egykori helyére. A korabeli újság szerint Árgirus királyfit és Tündér Ilonát ábrázolta. A palota díszítésében – mint írják - gondot fordítottak a magyar jellegű és tárgyú munkák elhelyezésére. Gyanítható, hogy a Vörösmarty szoborpályázatban való részvétele irányította a szobrász figyelmét a témára. Nem véletlen a cím metamorfózisa sem, hiszen Vörösmarty hőseinek is előképei voltak a népmeseként fennmaradt történet szereplői...." ^[2]
V.3., A kapcsolt lapon olvasható "lig" perdöntő megfogalmazása."E két szobor, tulajdonképp melléktermék. LM nagyon készült a Vörösmarty szoborpályázatra, s sok versét mintázta szoborba, többek között ezt is. A lépcsőn nagyon jól mutattak, a kacérkodó Tünde, és a leskelődő Csongor. Bájosak, szépek. .." (ld. ott.)
Tehát, "teljes joggal" viselik nevüket: Csongor és Tünde, akik egymástól ugyan elválasztva, de mégis elválaszthatatlanul ("kicsit sután") incselkednek és leskelődnek az MNG (?) bejárata mellett – két oldalon. A kérdés (ugyancsak lig gondolata nyomán): mi lesz a szoborpárral, ha "majd... ismét hozzányúlnak a Palotához, ismét visszaépítik ezt a hátrányos helyzetű lépcsőt..."? A lépcső már áll.

---