Mindig úgy gondoltam, van közös ünnep napjainkban, hiszen kell, hogy legyen ilyen. Ez az 1848-49-es forradalom és szabadságharc. Minden évben megemlékezéseket tartanak, országszerte a forradalmat és vezéralakjait is ünneplik. Idén persze, az ünnepségek a helyzethez mérten, sajátos módon zajlottak. A fővárosban mégis sor került egy szobor felavatására, Vasvári Pálra (1826–1849), mint a szabadságharc egyik vezéregyéniségére emlékeztek. Olvasom, kapcsolatban volt a Pilvax kávéházban szerveződő ifjakkal, részt vett a 12 pont véglegesítésében és a pesti forradalom szervezésében. ^[1] Később Kossuth mellett titkárként dolgozott. A horvát-magyar viszony megbomlásakor otthagyta állását és "bírva" Kossuth jóváhagyását, Somogyba utazott a népfelkelők segítésére.
"1849 júliusában történt, hogy Vasvári Pált és önkénteseit a Gyalui-havasokban táborozó román felkelők ellen küldték, akik... a Funtinel nevű fennsíkon kelepcét állítottak. A magyarok besétáltak a csapdába, és a július 13-án vívott ütközetben 400 honvéddal együtt a szabadcsapat vezére is életét vesztette." 23 éves volt. Holtteste – Petőfi Sándoréhoz hasonlóan – soha nem került elő.^[1]
A szobrot a Vasvári Pál Polgári Egyesület állította. Létrejöttükkor kitűzött céljuk volt egy budapesti, "teljes alakos" Vasvári-szobor felállítása. Mint egy Fb-s posztban összegezték, elérték céljukat. Az avatáson – sok minden más mellett – elhangzott: örök kötelesség az 1848-49 hőseiről történő megemlékezés.
A Múzeumkertben legújabban felavatott szobrot Tóth Sándor Munkácsy Mihály-díjas szobrászművész készítette. A megbízás körülményeiről, a készítés időpontjáról nincs infó, de az alkotás több évvel ezelőtt készülhetett, hiszen az alkotó 2019-ben elhunyt.^[2]

---