Az egykor várfallal védett település a középkortól egészen 1945-ig a győri püspök birtoka volt.
A Rákos-patak partjára épült malmot is a Püspöki Palota tulajdonosai működtették.
Az épületet a homlokzatán szalagszerűen végigfutó díszítés mellett egy Mária-kép és egy napóra is ékesíti.
„A vízimalom most látható alakját a 17–18. század fordulóján nyerte el, az épület homlokzatának festett díszei, a Madonna, a Szent Flórián, a Szent Sebestyén-kép, valamint a napóra vélhetően a 18. századból való.”^[1]
Kőkeretbe foglalva látjuk Szűz Máriát, Szent Sebestyén és Szent Flórián alakját.
Szűz Mária feje körül dicsfénnyel, köpenyben ábrázolt, a földgolyót körülfonó, gonoszt jelképező kígyót tipor el. Feje fölött még kivehető a Szentháromságra utaló háromszög, Istenszem.^[2]

Tőle jobbra Szent Sebestyént fatörzshöz kötözve látjuk. „Az ismétlődő pestisjárványok miatt nagyon tisztelték, mert a Zsolt 7,13 szerint a nyílvessző a hirtelen betegség jelképe, és Szent Sebestyén sebekkel borított teste hasonlított a pestises betegekéhez.”^[3]

Szent Flórián alakja erősen elmosódott. „A 17. sz. óta alig van olyan magyar helység, ahol Szent Flórián képét vagy szobrát meg ne találnánk templomokban, házakon, utak mentén. Katonaruhában, égő házzal ábrázolják, melyre dézsából vizet önt.^[4]
Keresztény hite miatt halt vértanúhalált.
Árvizek és tűzvészek ellen kérik segítségét.
A homlokzaton, a Műemlékvédelem által elhelyezett tábla 19. századot ír.(Lásd: Adalék fénykép)

---