Hosszú ideig tanultam az eligazodást ezen a lakótelepen... hogy is lehet? Igaz, a házsorok kialakításának meg van a jól követhető – és szerintem jól élhető – logikája, de az utcai-udvari bejáratok megközelítése, a kint és bent kapcsolása, amit a belső udvarok oldalán nem jelölnek, nem könnyű. Egy (1) kapu kiírását láttam az egész lakótelepen, belülről, az is kézzel.
Ami biztos, a lakótelep és ezen belül a jellegzetes és szép számú alkotások sora a kapuk felett, ill. tömbök között védettek, de védett az építés módja, a struktúra is.^[1]

Egy visszatérő kedves jelenetet ábrázoló dombormű, újra. Az összeállítás vonzó: gyermekek – csupa lány és kutya. Három lány lejt táncot középen. A varkocsba font, vagy lófarokba fogott frizurák szívet lágyítóak. Ugyanúgy, mint a lendülettől libbenő szoknyák. Balról a fa alatt egy ugyancsak varkocsos leányzó figyeli a többieket, vagy – máshogy nézve –, "kinéz "a képből. Átellenben a kutya (nem lehet más, csak "leány") mancsát emeli, mintha csak részt venne a gazdik táncában.

A KMML cikkben feltüntetett utalás illik az alkotásra: "Táncoló kislányok és Kislány kutyával (mészkő, erkélydomborművek, 1957, ... Kerepesi úti lakótelep)". ^[2] Elismerem, nem erkélydombormű, de az "összesített" cím mégis egyértelmű. Nagy izgalom volt azonosítása az első példánynál.

Érdekes a domborművek példányai közti különbség, az, amit az idő, a szélirány, a fény, a nap, az ott lakók tettek hozzá az alkotáshoz. Van, amelyik egész különös, egyedi színezést kapott, de akár össze is hasonlíthatók. Egy kéz faragta, azonos téma, ugyanakkor, mégis különböznek.

---