A Magyar Nők Szövetsége ez-évi (2015) megemlékezése az Anyák napja alkalmából kitér a szoborra, anya és gyermekei kapcsolatára, amelynek a "legmélyebb örök emberi kapcsolat, ösztön és érzelem áll a középpontjában".
Ez az, amiért mindenhol a világon tisztelik az anyaságot és az anyákat, ez az, amiért az Anyák napja olyan ünnep, ami nem vallási, vagy nemzeti ünnephez kötődik, nem is népszokás az alapja, de a világ minden táján megtartják és – mint ilyen – egyedülálló.
Kiegészítés (2023):
A Pestbuda cikkében olvasom, az alkotó édesanyja megözvegyült, így egyedül kellett nevelnie kilenc gyermekét. A szobor nőalakja megformálásában éppen egy "ilyen sorsú, kemény, dacos anya, aki helytáll az élet viharaiban."
Ugyanitt: "Ennek a súlyos üzenetnek a feszültségét szerencsés módon oldja a két gyermek nyugalma, szeretete és a biztonságérzet, amely az édesanyjuk közelében körülveszi őket. Az édesanyát átkaroló nagyobbik lány alakja akár a művész önábrázolása is lehet."

---