Weöres Mihály 1638-ban III. Ferdinándtól kapott címeres levelet. Ő és leszármazottai ettől az időponttól kezdve használhatták a "budakeszi" nemesi előnevet. A Sopron megyéből származó Weöres család 1720-ban jutott hozzá a nemescsói birtokhoz.^[1] A ma is álló nemescsói kúria valószínűleg egy régi (XVIII. századi) épület átalakítása során nyerte el mai formáját. Az átépítésre valamikor 1898 előtt került sor, mert a Borovszky féle Vas vármegye kötetben már a mai állapotnak megfelelő fotó szerepel.^[2]
A címerpajzson kék mezőben, hármas zöldhalmon jobbra lépő, mancsában kardot tartó arany griffet látunk. Ugyanez a motívum ismétlődik meg a sisakon is.
A kúria a XIX. század közepén Weöres István főszolgabíró tulajdona volt. Az ő dédunokája Weöres Sándor költő, akinek néhány korai verse még "budakeszi Weöres Sándor" néven jelent meg.^[3]
A címer anyagát távolról nézve nehéz megállapítani, feltehetőleg kemény gipsz, esetleg mészkő.

---