Budakeszi város - (2000.-től.) Buda határában.
Földrajzi helyzete alapján sors szerűen a II. világháború mozgalmas, harci területe volt. Sírkertjébe a környező harcok, a közeli hadi kórházak, a polgári lakosság emberi veszteségét temették tömegsírokba és egyedi sírhantokba.
A temetőben kialakult egy katonai parcella hová lengyel, szovjet, magyar és német katonák holtestjeit temették a harcok alakulásától függő módon.

Budakeszin 1989-ig kellett várni, hogy legyen egy emlékjel, ahol a hozzátartozók, leszármazottak, az utókor tisztelettel adózhasson a háborúban elesetteknek.
A Budakeszi Szépítő Egyesület úgy döntött, hogy az emlékjelet, az emlékművet a temetőben elhantolt magyar katonák tömegsírjára helyezi el.

Az emlékmű egy kör alakú sírhalmon áll melynek mérete eleve tömegsírra utal. E halomra tervezte a művésznő a halmot utánzó, kétoldalas, kőből rakott, nyújtott félköríves, emlékművet, melyen az ív záróköve hordozza a halottak keresztjét. A kereszt a zárókővel, az alatta lévő szív alakú dombormű, a budakeszi temető régi sírköveinek formáját jeleníti meg. A "sírkövön" a háború, a zárókövön az emlékmű állítás évszámai láthatók.
A fal másik oldalán és a földhantra helyezett márványlapokon a halottak neveit olvashatjuk.

Az elmúlt évben az emlékmű közvetlen környezetében - a rátemetések adta lehetőség szerint - feltáró exhumálás történt. Az emlékmű jelen környezetén még látszik a földmunka nyoma. Ottjártamkor a már említett egyesület elnöke - Hidas Mátyás - egy megbeszélést tartott a helyszín méltó helyreállítása céljából. ^[1]

---