Dióskál kis falu Zala megyében, a Zalaapáti-hát szép vidékén. Templomának középkori elődje a feljegyzések szerint "nagyon régi" volt, de pontos adat nem lelhető fel. ^[1] A XIX. és a XX. században azonban itt is jellemző volt, hogy családok, házaspárok fogadalmi emlékeket állíttattak. A templom előtt két szobor áll: a műemlék Keresztelő Szent János szobor (lásd: csatolt műlap) és a szép kivitelű Szentháromság-oszlop.
Az utóbbit Újlár István állíttatta 1921-ben.
A díszített oszlop tetején látható a Szentháromság egyik hagyományosnak tekinthető ábrázolása. Az Atya jobbról, kezét a Földön nyugtatva, a Fiú balról kezében kereszttel, fölöttük sugárnyalábban, kitárt szárnyú galamb képében a Szentlélek. A Szentháromság felhőgomolyon foglal helyet, amely a mennyei dicsőség jelképe. A falvakban gyakran ezek a Szentháromság-oszlopok a templomkertekeben, templomok előtt kaptak helyet, "előttük (a 20. sz. közepéig) köztéri ájtatosságok is voltak: imádkoztak, énekeltek a Szentháromság dicsőségére." ^[2]

---