A szentesi Petőfi Szálló és Vigadó 1897-1899 között magyaros szecessziós stílusban épült, ^[1] műemlékvédelem alatt áll. ^[2] 2008-ra igen rossz állapotba került. Felmerült a kérdés, hogy lebontsák-e vagy érdemes felújítani. 2014-ben pályázati forrásból megkezdett újjáépítés során, a kerámia-rekonstrukciós munkák is elkezdődtek. A régi épületdíszek másolatait is elkészítették, közel 15 tonna, 150 négyzetméter bordó kerámia kompozíció díszíti 2017-től a sarok épület homlokzatait. A munkálatok tervezésével, kivitelezésével Zakar István tervező iparművészt és cégét kérték fel, Börönte László helyi keramikusművész volt segítségére.

Az eresz és az ablakok alatti témák ismétlődnek, a tűzfalak ornamentikája igen változatos. Középen Szentes régi címere látható, a két oldalán pálmafákkal, melynek törzse alatt az avatás évszáma olvasható. Az ablakok alatt oszlopdíszek, végükön puttófejek, számos geometrikus, és népies virág ábrázolás, galambok láthatók a magasban. Egységes és arányos elrendezésben, fényes felületük remekül mutat a homlokzaton. A forrásban megnézhetjük, hogyan készültek a díszítő domborművek. ^[3]
"A házon már csak gipszből készült egykori másolatokat találtunk, ám 1-2 kerámiából készült dísz is előkerült a bontás során, mely igazolta felvetésünket, miszerint a díszek valaha mázas kerámiák voltak..." ^[3]

"A szecessziós épület kerámiadíszeinek elkészítését pályázati úton a szentesi illetőségű HK-CERAM Kerámiagyártó Kft. nyerte el, ők kértek fel Zakar István kerámiatervező iparművészt és Börönte László helyi szobrászművészt, hogy működjenek közre, ugyanis bár kitűnően felszerelt üzemről van szó, szükségük volt olyan szakemberekre, akik az építészeti kerámiában járatosak." ^[4]

A címer pontos leírása idézet: Bár a most bemutatott alkotás nem színes.
"Szentes város címerének teste: hegyes talpú vörös pajzs, amely utal a város hagyományos vörös-kék színére.
A pajzs talpát és törzsét ezüstszínű hullámpólya választja el egymástól, amely a várost keresztülszelő Kurcát jelképezi. A Kurca közepéből barna derekú, zöld levelű pálma emelkedik ki, mellette két oldalt 3-3 szál barna buzogánysás nő ki. Az örökzöld pálma a szentesi nép szívós élni akarását, a megpróbáltatásokkal szembeni dacos kiállását és örökösen megújuló fejlődését szimbolizálja, utalva a régi bölcsességre, amely szerint: "Teher alatt nő a pálma." A buzogánysás a Kurca menti nádas-lápos területet fejezi ki, amely a régmúltban menedéket biztosított a város lakossága számára a különböző veszedelmekkel szemben. Díszítő elemként a címerpajzs felett tornagallér van elhelyezve, pántos nyílt sisakkal, orrjeggyel (sisaktartó) és sisakkoronával. A gallér nyakában aranyláncon aranyérem függ. A sisaktartó színezése jobbról kék-arany, balról vörös-ezüst, ugyancsak utalva a város vörös-kék színére." ^[5]

---