Jobaháza első említése 1416-ból való.^[1]
Templomát 1741-ben építették, majd 1869-ben átépítették.
A templom előtt egy feszület és egy Mária-szobor áll.

Az Eucharisztia „az egész keresztény élet forrása és csúcsa”.^[2] Jelentése a kenyér és a bor színe alatt valóságosan jelen lévő Krisztus. „Communio, mert e szentség révén egyesülünk Krisztussal, aki testében és vérében részesít azért, hogy egy testet alkossunk Vele…”^[3]
„Miközben ettek, Jézus fogta a kenyeret, áldást mondott, megtörte, és odaadta tanítványainak e szavakkal: »Vegyétek és egyétek, ez az én testem.« Aztán fogta a kelyhet, hálát adott és odaadta nekik ezekkel a szavakkal: »Igyatok ebből mindnyájan, mert ez az én vérem, az új szövetségé, amely sokakért kiontatik a bűnök bocsánatára. Mondom nektek: mostantól nem iszom a szőlőnek ebből a terméséből addig a napig, amíg az újat nem iszom veletek Atyám országában.«”^[4]

A talapzat felirata szerint 1938-ban a Budapesten megrendezett 34. Eucharisztikus Világkongresszus évében készült. Pontosan így szól: „Eucharisztikus szentek emlékére áthelyeztette jobaházai egyházközség 1938.”
Nem találtam forrást arra vonatkozóan, hogy korábban a falu melyik részén állt a csornai kőfaragó, Tászler Gyula műhelyében készült kereszt.
A Krisztus-kereszt alatti fülkében a fájdalmas Szűz Mária szobra áll.

---