Zalaegerszeg Kertvárosában sokáig nem állt templom, de a nagy számű hívő közösség már 1993 óta részt vehetett szentmiséken - akkor még a városrészi művelődési házban. A templom 2004-ben készült el, 2013 óta pedig önálló plébániaként van jelen a város hitéletében a Szűz Mária Szeplőtlen Szíve Plébánia. ^[1]
A modernségében is a hagyományokhoz ragaszkodó templom úgy került kialakításra, hogy altemplomában egy urnatemető is kialakításra került. Az altemplom mozaik díszítése már régóta tervben volt, de az eredeti elképzelést nem sikerült megvalósítani. Végül Dancs Jeanette művésznő terveit elfogadta az egyházközség, és megkezdődött a hosszú, aprólékos munka. A mozaik elkészülte után a falra helyezés is kíhívást jelentett, de érdemes volt a nehézségeket felvállalni, a műalkotás méltóképpen díszíti az altemplomot. Molnár János atya, a közösség plénánosa, így ír a mozaikról:
"Így valósult meg, hogy a kompozíció központi részében Mária elszenderülését, halálát látjuk, valamint azt, hogy Jézus magához öleli az ő testét, felveszi a mennybe és elfogadja mindazt az életet, amelyet Szűz Mária Szeplőtelen Szíve hivatott szimbolizálni. A kép két oldalán egy-egy angyal látható, kezükben tömjéntartó és pálmaág. A képen egy idézet is olvasható: „Szívem az Úrban bízott és ő megsegített” (Zsolt 28,7). A Zsoltárok könyvének ez a sora bennünket is ösztönöz, hogy bízzuk életünket az Úrra.
A kép nagyon szépen harmonizál templomunk stílusával, modernségével, mindemellett a hagyományos mozaikábrázolás és ikonográfia is be lett építve. Központi jelenete pedig összekapcsolja Szűz Mária Szeplőtelen Szíve templomtitulust az altemplom urnatemetői funkciójával.
A kép központi alakja Jézus, aki ölében tartja édesanyjának, Máriának éppen elszenderülő testét, másik kezével pedig magához ölel egy szívet, Szűz Mária Szeplőtelen Szívét. Ebben a nagyon szeretetteljes gesztusban két Máriával kapcsolatos dogma is benne van: Mária eredendően mentes minden bűntől: fogantatása első pillanatától mentes az áteredő bűn minden szennyétől és nem is követett el bűnt, vagyis szívét nem szennyezte be a bűn. A másik, amelyet 1950-ben fogalmazott meg az Egyház: Szűz Mária, miután befejezte az ő földi életét, a testével és a lelkével felvétetett a mennyei dicsőségbe. (...) Ráadásul a mozaik központi eleme egy hatalmas mandula alakban jelenítődik meg. Ha két halmaz metszését nézzük az egy ilyen alakot formáz. Mivel Jézus valóságos Isten és valóságos ember, ezért Ő a két halmaz metszésében ábrázolható. ^[2]
A mozaikot, amelynek felhelyezésében a helybeli hívek is részt vehettek, a templom felszentelésének 15. évfordulóján, 2019. november 28-án áldotta meg Székely János püspök atya. ^[3]

---