Én a Dohány utca felől érkeztem. Az Akácfa utca sarkán álló, art deco stílusú lakóház homlokzata vonzotta a szemem. Két okból. Az egyik, az elszórtan elhelyezett tondók, ill. az erkélyeken, vagy éppen máshol elhelyezett ornamentális díszek miatt. A másik – sajnos, az épület málladozó állapota, amit csak értetlenül tudok nézni.
A házat Porgesz József tervezte, aki nem egy, nevéhez fűződő épülettel, ill. annak díszítése kapcsán szerepel már a lapon. Megjegyzem, ezek díszítményei a szecessziós különböző ágait/korszakait képviselik, jellemzően a jugendstil, ill. közelebbről Metzner (német szobrász) irányzata jellemzi, de ezen a házon szerintem ez kevésbé érvényesül. A megbízó két neves-rangos férfiú és nejük (Pollacsek Oszkár és Epstein Rezső, akiknek közös cégük volt) és a kiskorú Epstein Klára; úgy érzem, Klára jól indult ebben az életben.
A forrás részletesen leírja a megbízók életrajzát, a körülményeket. A képek között szereplő belső felvételek azt sugallják, lehet, a belsőt is érdemes lenne megközelíteni. Ami biztos és mind a külsőt, mind a belsőt meghatározza, a kovácsoltvas kapu, a lift ajtaja, a korlátok, mint a szecessziós művészet egyértelmű lenyomatai.
A szomorú részlet: 1944-ben ez a ház is csillagos ház lett. Epstein Rezső már korábban elhunyt, Pollacsek Oszkárról nincs információ, azonban Porgesz Józsefet nem sikerült elbújtatnia a házban működő kér lakónak (Bajor Gizit és Gombaszögi Fridát is bújtatták), az építész koncentrációs táborban halt meg.
1914-ben, a ház elkészültekor azonban messze nem látszott ez a szomorú vég. A homlokzaton szabályos rendben elhelyezett tondók különböző állatokat, jeleneteket ábrázolnak. Így van szarvas, kentaur, ill. csigán lovagló pucér gyermekfigura. A legfelső szinten, az erkély két oldalán lévő ablakok alatt szögletes keretű jelenetek egyes részleteit nehéz lenne megfejteni. Lehet, igaza van a forrás szerzőjének, aki indiai ihletésű eredetet vél látni. Az egyik jelenet alapvetően egy anya gyermekeivel, éppen csak a környező "fák" (én kaktuszra asszociálok, így azért cáfolom az indiai kapcsolódást). A másikon a növénynek és egymásnak háttal két alak kuporog, egyikükről a Gondolkodó jut eszembe.
A homlokzat jobb felső sarkában is látható egy relief. Egy érdekes felfogásban létrejött Merkúr-ábrázolás lehet... A figura erősen elüt a többi, homlokzaton látható témától. Mint ahogy, nem igazán látszik kapcsolat a megbízókkal, ill. foglalkozásukkal.
És akkor valljuk be, az Akácfa utcai oldalt nem fotóztam (még pótolható). Távolról úgy láttam, ugyanazok a motívumok ismétlődnek, mint a látottak. Az épület állapota azonban elkeserítő. "Mindenképpen nagyon szép és elegáns épületről van szó: igényes részletekről, gyönyörű korlátokról, jó lakásokról." Ha így marad, nagy kár érte!

---