Vitnyéd első írásos említése 1256-ból való.^[1]
A temető nagykeresztje domborművel díszített és szobrokkal ékesített kálvária ábrázolás.
A talapzat felirata fölött:
„Emeltetett 1898”- a naimi ifjú feltámasztásának jelenetét látni.
„Amikor az Úr meglátta, megesett rajta a szíve és megszólította: »Ne sírj!« Aztán odalépett a koporsóhoz, és amint megálltak, akik vitték, megérintette, s így szólt: »Ifjú, mondom neked, kelj föl!« A halott felült, és elkezdett beszélni. Ekkor átadta anyjának. (…)”^[2]
A kereszt felirata a szobor restaurálása óta újra jól olvasható: „Pilátus egy feliratot is készíttetett, és a keresztre helyeztette. Ez volt ráírva: »A Názáreti Jézus, a zsidók királya.« Ezt a feliratot tehát sokan olvasták a zsidók közül, mert közel volt a városhoz az a hely, ahol megfeszítették Jézust. Héberül, latinul és görögül volt írva. A zsidók főpapjai ezért arra kérték Pilátust: »Ne azt írd: A zsidók királya, hanem: Ez azt mondta: ‘A zsidók királya vagyok’!« Pilátus azt felelte: »Amit írtam, azt megírtam!«^[3]
Krisztus keresztje alatt három szobor áll. Szent János apostol így ír erről:
„Jézus keresztje mellett ott állt anyja, anyjának nővére, Mária, Kleofás felesége és Mária Magdolna.”^[3]

A Krisztus-kereszt a szoborcsoporttal nyilvántartott műemlék.^[1]

---