Illés Gyula szobrász és Gulyás Zoltán építésztervező közös alkotása. Anyaga: mészkő. Ezek a feliratok olvashatók az emlékművön:
1918.május 20 : nagy katonalázadás Pécsett;
1919.március 21: Tanácsközt. kezdete ;
1937 február 24: híres pécsi bányász-sztrájk;
1944.november 29: budapesti gettók létrehozási törvénye ;
1945 április 4: felszabadulás ünnepe.

"Emlékműavatás és díszszemle a Köztársaság téren

A város és a megye lakóinak ezrei jöttek el tegnap délelőtt a Köztársaság térre, hogy részt vegyenek azon az ünnepségen, melynek keretében hivatalosan is felavatják Pécs legújabb büszkeségét: a munkásmozgalmi emlékművet....
... Az ünnepséget, mely pontosan 11 órakor vette kezdetét, a Himnusz nyitotta meg, majd Haumann Péter színművész Demény Ottó Erre emlékezzetek című versét szavalta el. Pécs város párt és tanácsszervei nevében Horváth Lajos mondott ünnepi beszédet, Pécs és Baranya munkásmozgalmi hagyományainak gazdagságát hangsúlyozva. A szocialista eszmék már a századfordulót megelőzően gyökeret eresztettek e vidék munkásai, nincstelen parasztjai körében, amit egyebek mellett az is bizonyít, hogy éppen Pécsett alakult meg a magyar bányászság első szakszervezete. Az emlékmű tépett szikláiba öt dátumot vésett az alkotó: szűkebb hazánk munkásmozgalma történetének öt nagy állomását. 1918. május 20-án az esztelen vérengzésbe beleunt katonák fordultak szembe a magyar urak rendszerével. 1919. március 21-én pedig már a proletárok államának megszületését köszöntötte a város és a megye. A véres eseményekkel terhes történelem következő nagy állomása: Cser tető. 1937. február 24-én bányászvért követelt a csendőrterror, a fehér ellenforradalmárok uralmát azonban ilyen úton is csak ideig- óráig lehetett fenntartani.
1944. november 29-én a vörös csillagos katonák elözönlötték a várost, hogy aztán
1945. április 4-én hazánk egész területéről kiűzzék a fasiszta megszállókat és magyar csatlósaikat....."

---