Bertha György 1841. április 15-én Szombathelyen születetett, 1905. április 7-én Rábahídvégen halt meg.^[1] Apja, Bertha Antal Vas vármegye főjegyzője és táblabírája volt. Ő maga is közigazgatási - politikai pályára készült. 1867-től a Pornói járás főszolgabírája, 1878 és 1881 között pedig országgyűlési képviselő. ^[2] Később érdeklődése a gazdálkodás felé fordult, részt vett az Országos Gazdasági Egyesület munkájában. Rábahídvégi birtokának terményeit (pl. almát, gabonát) kiállításokon és versenyeken mutatta be.^[3] 1905-ben halt meg. Végrendeletében vagyonából kétszázezer koronát jótékony célra (kertésziskola, kisdedóvó, népkonyha) hagyományozott.^[4],^[5]
A hátrahagyott vagyonból épült fel az 1930. október 19-én felavatott Bertha György Népkultúrház is.^[6]
Bertha György örökségének felhasználásával kapcsolatban már a harmincas években kérdések merültek fel. Az akkor még az újságírói pályáját kezdő Antalffy Gyula^[7] 1936-ban "Visszásságok egy alapítványi vagyon kezelése körül" címmel a Szabadság című lapban tett közzé hosszabb írást. ^[8] A Szabad Vasmegye 1946. május 5-i számában Reismann János^[9], a későbbi neves fotóművész tett fel kérdéseket a vagyon felhasználásával kapcsolatban. Úgy vélte Bertha György olyan ember volt, akiről még sokáig hálával és szeretettel emlékeznek, de az alapítvány ügyeit tisztán kellene látni.^[10]
A Bertha Györgyöt ábrázoló relief már a népkulturház felszentelésekor ott volt az épületen.^[11]
Az épület eredeti elnevezése - Népkultúrház^[12] - előbb Kultúrotthonra^[13], majd Művelődési Házra változott.

---