A kedves, hangulatos című térplasztika egyik első képviselője annak a törekvésnek, hogy a kortárs köztéri képzőművészet kísérletező vonala megjelenjen Miskolc utcáin. Később az Európa-ház udvarán helyeztek el hasonló alkotásokat.

Drozsnyik István "egy személyben költő, festő, grafikus, szobrász ... grafikával, festészettel, szobrászattal, fotózással, kerámiával, enviromentekkel, performance-al és installációk készítésével foglalkozik" (Sárospataki Képtár kiállításának szövege), de köztéri alkotása csak néhány van, ezért is különösen érdekes és figyelemreméltó ez a szobor.

Hogy miért a Tücsökzene? Feltehetőleg emiatt: Miskolc városának szülötte, Szabó Lőrinc költő önéletrajzi ihletésű kötetének, amelyben miskolci gyermekkorát is felidézi, Tücsökzene a címe.
Itt elolvashatjátok: http://mek.oszk.hu/01000/01068/

"Ezerkilencszáz

Halkúlsz, tücsökszó? Miért? Hová viszel?
Miskolc... 1900... Semmi jel?...
Áh: itt még néma vagy!... Mástól tudom:
valaki kiejtett az ablakon...
De máris zendûl képeid sora:
konyha, gang, kert; és sok kukorica;
majd, az utcán túl, tisztán felragyog
a sakk-kocka-táj, földek, ház-sorok,
telepvége... Por (vagy sár!) volt az út...
Zoltán bátyám csizmája egyszer úgy
beragadt a hóban, hogy ott maradt...
Messzirõl hallottuk a vasutat:
görgõ robaj, fütty, mozdonydohogás,
ott dolgozott az apám... Csupa máz,
olaj s korom volt, ha megjött: a kék
munkaruhát anyuka mosta... Szép
piros sárkány repült a rét fölött...
S te is ott voltál mindenütt, tücsök!"
(Részlet a Tücsökzene c. kötetből)

Angol leírás, sztori

Szabó Lőrinc, the Miskolc-born famous hungarian poet's volume "Tücsökzene" (Crickets' Music) inspired this kind sculpture.