A sajátosan erdélyi protestáns egyház, az antitrinitarizmus atyjának Dávid Ferencnek egészalakos szobrát az unitarizmus fellegvárában, a kolozsvári belvárosi unitárius templom és iskola közötti kis téren állították fel a Belső Magyar utcában (ma 1989 december 21 út). Az avatásra a 2019-es Kolozsvári Magyar Napok keretében ünnepélyes ritusként került sor. Az egyházi eseményen beszédet mondott Bálint Benczédi Ferenc unitárius püspök valamint Tőkés László református lelkész, egykori püspök, európai parlamenti képviselő.
E szoborállítással a Magyar Unitárius Egyház 150 éves álma vállt valóra. Az egyház elöljáróiban már a 19. században megfogalmazódott a gondolat, hogy szobrot állítsanak Dávid Ferencnek a szülővárosában, és egyben az unitarianizmus szülővárosában, Kolozsváron. A 20. század tragédiái miatt erre nem volt lehetőség. Ez a szobor amugy a második amit az egyházalapító emlékére állítottak kültérben Erdélyben, az elsőt Székelyföld déli peremtelepülésén Kökösben avatták fel az egyház alapításának 450-ik évfordulóján. Dávid Ferenc püspököt (1520k.-1579) az erdélyi szobrász Gergely Zoltán hosszú papi ruhában ábrázolja, lépő testhelyzetben, a jobb karját felemelve, könnyed magyarázó, érvelő gesztussal, bal kezében leengedve pedig a Biblia könyvét tartja. Arca nyugodt, de azon az elmagyarázó, meggyőzően prédikáló belső energia látható.
A szobor és környezete immár az unitáriusok egyik jelentős zarándokhelyévé vállt, minden év januárjában, a tordai országgyűlésen (1568) kimondott Vallásszabadság törvényének évfordulóján ünnepélyesen megemlékeznek itt a felekezet képviselői, papok, teológusok, hívek.

---