A XIII. században épült Szent Péter és Pál-templom elsősorban a díszes, román stílusú kapuzata miatt híres. Művészettörténeti szempontból együtt szokás emlegetni az esztergomi Várkápolnával, a jáki, lébényi római katolikus templomokkal.
Egyes források szerint az ország leggazdagabb XIII. századi magyar templomkapuja.^[1]
A horpácsi templomot a XVIII. században építették át a ma is látható formában.^[1]
A kapuzat restaurálása az 1960-as években fejeződött be, melyet Dümmerling Ödön tervei szerint történtek, Kőfalvi Imre közreműködésével.^[2]
A kapuzat és a szobrok restaurálásán dolgozott Szakál Ernő szobrászművész is.^[1]
Többek között az Ő alkotása a Szent Antal és a Szent József szobor, a körtefából készült feszület és az oldalhajóban látható triptichon: középen Szűz Mária kétoldalt Szent Péter és Szent Pál apostolok.
Szakál Ernő alkotása a templomban látható Jézus Szíve szobor is.^[3]

A Jézus Szíve tiszteletet a jezsuiták és karthauziak terjesztették el. Továbbá jelentős szerepe volt Alacoque Szent Margit látomásainak (1673-75), „melyekben Jézus különösen az emberi hálátlanságot fájlalta, s a Szív tisztelőitől engesztelést, a hónap első péntekjén gyónást és áldozást kért.” ^[4]
Jézus Szent Szíve, a kereszten átszúrt szíve: „Isten emberré lett Fiának szíve, a megváltó isteni szeretet jelképe”^[5]

---