Bethlen Gergely születésésének helyét és évét bizonytalanul adja meg a vele foglalkozó irodalom. Talán a marosszéki Mezőmadarosan született, de lehet, hogy a valaha Torda vármegyéhez tartozó Abafáján. A születés éve pedig talán 1810, de lehet, hogy 1812.^[1] Tisztkén, majd főtisztként részt vett a szabadságharcban. Világos után menekülnie kellett. 1859-ben az olaszországi magyar légió ezredese, majd a piemonti hadsereg tábornoka. A Kiegyezés után Kolozsvárra tért haza, s 1867-ben már meg is halt. Karácsony másnapján nagy díszpompával temették el.
"A gyász-szertartás elkezdődvén, Szász Gerő, első ref. pap és ismert jeles költőnk tartott alkalmi gyászbeszédet, mely nem egy férfinak s majdnem minden nőnek könnyet csalt szemeibe. Ezután a menet megindulván, elől vitetett a 69-ik honvéd zászlóalj annyi csatákban győztes, de ez alkalommal gyászbavont lobogója; utána sorakozva mentek a honvéd-egylet összes tagjai.
Közvetlen a test előtt, selyem párnára tűzve a meghalt hősnek oly nagyon is kiérdemelt bel- és kül­földi érdemjelei vitettek, környezve 48 szövétnekes és kivont kardú díszőrtől."^[2]
Eredetileg a Schütz-kriptában temették el, onnan 1903-ban vitték át a jelenlegi helyére.^[3] A híradások szerint Klösz József által készített portré-dombormű fehér márványból, az oszlop fekete márványból (egyes források szerint: svéd gránitból^[4]), a fedlap pedig bácstoroki mészkőből készült. A síremléket a Bethlen család állíttatta, az avatást az Országos Történelmi Ereklye Múzeum szervezte.
Az oszlop alsó részén az alábbi felirat szerepel:
"Bethleni Gróf Bethlen Gergely 1810 - 1767 Harczolt a hazáért 1848-ban mint ezredes, a világszabadságért mint olasz tábornok"
A fedlapon a Bethlen család kis méretű címere látható. (A fedlap szövege - amelyet több leírás is említ - ma gyakorlatilag olvashatatlan.)

---