A hódmezővásárhelyi városháza földszinti előcsarnokának jobb oldali falán, a lépcső mellett látható Erdős Péter helyi festőművész, vörösréz domborítása. Az 1970-ben tűzvészben megsemmisült, városháza torony-kupolájának réz borításából ^[1] készítette a művész a domborítást. (A tűz miatti elszíneződés most is látható a domborműveken.)

A Vásárhelyi Testamentum című alkotás 170x130 cm. méretű, 17 híres vásárhelyi kötődésű személyt és 7 szimbólumot tartalmaz. A vastag keretbe foglalt vörösréz alkotás széleit háromszög alakú lemezek zárják. Alulról felfelé, kronológiai sorrendben láthatók a domborított portrék. Az arcképek közé helyezte el a művész a városra és környékére jellemző szimbólumait: tanya, címer, építkezés, népi motívumok, városháza, Tisza-part, puszta, Kökénydombi Vénusz.

A művész 1976-ban mutatta be először egy kiállításon az alkotást, ezt követően több helyen raktárban tárolták. 1990-1991-ben a városházára került. A rendszerváltás után kérték, hogy az elmúlt éra címerét cserélje le a művész a klasszikus címerre, 2006-ban eltávolították és a cseréig raktárban tárolták. Hányattatott sorsa pereskedés után rendeződött, a város megvásárolta a testamentumot, a közelmúltban került jelenlegi végleges helyére.^{[2] [3]}

"Erdős Péter 2006 januárjában a város akkori polgármesterének, Lázár Jánosnak címzett levélben azt írta: a művet nem megrendelésre, hanem saját elgondolása alapján készítette mintegy 2 évig, azokból a lemezekből, amelyek a városháza tornyának leégésekor a toronysisakról lehullottak. Ezen örökítette meg a Vásárhelyhez kötődő jeles emberek portréját, a városra jellemző tárgyi és táji motívumokat, és a település eredeti, illetve a 70-es években hivatalos szocialista címerét. Kérte az akkor már 15 éve a városháza előcsarnokában található mű megvásárlását. Felvetette, hogy kicseréli a szocialista címert egy portréra, Galyasi Miklóséra, idézte fel a történetet Göbl Vilmos vásárhelyi sajtóreferens."^[3]

A fotók között látható az eredeti mű melyen, vásárhelyi korhű címer volt az első sorban középen. A jelenlegi alkotáson a címer helyén, Galyasi Miklós portréja látható.

"Erdős Péter festőművész a városháza égésekor a toronysisakról lepattogzott vörösréz lemezeket felhasználva készítette el az eredeti illesztés megtartásával a 24 lemezből álló kompozíciós együttest, melynek felépítése a következő: Kohán György, Vásárhely újított címere, Németh László, Kiss Lajos, Tornyai János, Pásztor János, Endre Béla, Gémeskút, Régi és jelenlegi címer, Kis ház, mögötte darus építkezés, Török Károly, Szeremlei Sámuel, Szántó Kovács János, Bibó Lajos, Citera, Gondolkodószék, Korsó, Városháza (alatta hímzés-motívum), tiszai részlet, alatta kócsag, Nagy András János, Kossuth Lajos, Gróf Bercsényi Miklós, Nyizsnyay Gusztáv, 48-as honvéd, Kökénydombi Vénusz, Hunyadi János"^[2]

"Erdős Csilla: Ez az én apám!
Egyik legérdekesebb alkotása, a városházán található Vásárhelyi testamentum azonban nem festmény, hanem nagy méretű rézdomborítású összeállítás, amelyen 17 jeles helybeli portréja, a város címere, s hét, Vásárhelyt jelképező motívum látható. Nem csupán a műalkotás különleges, de a rézlemez is, mely egykoron a városháza 1970-ben leégett tornyának tetejét fedte."^[4]
Avatás:
"Újra a városháza aulájában látható Erdős Péter képzőművész 1976-ban készített Vásárhelyi Testamentum című domborműve, amit augusztus 20-án avattak fel. Ezen a napon vehette át Erdős Péter a Vásárhely Díszpolgára címet is. " ^[5]

---