„Szent Donát, akit münstereifeli jelzővel különböztetnek meg névrokonától, a püspöktől, 140-ben született Rómában. Légiós katona volt, aki harcolt a markomannok ellen Marcus Aurelius császár seregében. Így bizonnyal Pannóniába is eljutott. Keresztény hitéért 180-ban halt mártírhalált. A neve napját június 30-án ünneplik.” ^[1]

Jáki Sándor Teodóz bencés atyától többször hallottam az „esőcsoda” történetét, felvidéki útjaink alkalmával.
Legszívesebben Tőle idézem Szent Donát alakját.
Kolon környékén ma is Nagy-útnak hívják, ahol Marcus Aurelius csapataival hadba vonult a kvádok ellen, és valahol itt talált meghallgatásra a későbbi mártír, Szent Donát imája.

A műemlékvédelem honlapja így ír róla:
„Kalandos élete van egy szobornak - dehát egy katonaszentnek ezt is ki kell bírnia.
A Jézus Szíve plébánián, az épület oldalán egy vasbeton konzolkára állítva található egy Szent Donát szobor, alatta az oszlopa egy darabja az épület falába építve (1819 L.D. felirattal), valamint a szobor egykori talapzata is látható a konzol alá helyezve. A dolog érdekessége, hogy a szobor műemlékjegyzék szerinti helyéről való eltávolításáról senki sem tud, ideértve a múzeumot, a prépostságot és a plébániát is. Mivel más, egyedül álló Szent Donát alakját formáló szobrot nem találtunk Csornán és a dátum is stimmel, pillanatnyi tudásunk szerint kijelentjük, hogy a szobrot megtaláltuk.”^[2]

Szent Donát szobra jelenleg a plébánia kertjében látható.
A római legionáriusok ruháját viseli.
Balkezében a mártírokat megillető pálmaág van. Jobb lábánál gabonakéve.
Villámcsapás és jégverés elhárításának közbenjárásáért imádkoznak hozzá. A szőlősgazdák, szőlőskertek védőszentjeként is tisztelik.”^[3]

---