Talán nem nevezhető erős túlzásnak, ha azt írom, most sok-sok pécsi (esetleg debreceni) szívét is megdobogtatom a következő sorokkal és képekkel. Bizony sokan ismerték Pécsett a tettyei romok mögött felállított Zsolnay-díszkutat, melyet Török János, a pécsi Zsolnay-gyár iparművésze 1958-ban tervezett. Évtizedeken keresztül díszelgett ott, mígnem 2009-re sorsa megpecsételődött és végleges elbontásra került.

Már régóta tudjuk azt is, hogy Debrecen részére is készült belőle egy másik példány, mely rövid ideig az Arany Bika Szálló előtti Kossuth téren állt. Sokáig félinformációk voltak olvashatóak a pécsi és debreceni díszkutakról, mind a Köztérképen lévő kettő műlap (lásd kapcsolt műlapok), mind az alábbi blogbejegyzés is részletesen taglalja, hogy egykoron bizony kettő készült belőlük: https://regipecs.blog.hu/2013/08/16/a_megszunt_tettyei_zsolnay_diszkut_egy_tevedes_es_egy_kulonleges_tortenet?fbclid=IwAR3wRiCk_66-uEpArC6pkIzx0T9JI7-B7QPCXF2Q-c-AZTiVfJcgMb8m0h8

De vajon valóban ez az igazság, hogy tényleg kettő példány készült?
Ha jól emlékszem a tavalyi év folyamán fedeztem fel ezt a Zsolnay-díszkutat Szombathelyen; egy iskola udvarán készült fényképen pillantottam meg. Először nem is akartam hinni a szememnek, azt hittem, hogy valaki vicces kedvében volt és eljátszott a Photoshoppal...
Nem sokkal később mentem is a városba, de fotózni akkor nem volt lehetőségem, az őszi/téli időjárás során - állagmegóvás végett - gondosan letakarásra került. Végül az elmúlt napokban sikerült engedélyt kérnem és időpontot egyeztetnem a fotózással kapcsolatban. Sok nyitott és érdekes kérdés merült fel bennem, jelenleg nem is tudom mindegyiket megválaszolni, forrásokkal alátámasztani.

Fentebb említettem, hogy több felhasználótársunk illetve Romváry Ferenc is "boncolgatta" a pécsi illetve debreceni szökőkutat múltját. Nem volt egyértelmű, hogy melyik város rendelte belőle az elsőt, hogyan került belőle egy Debrecenbe.

Úgy néz ki, hogy akkor készülhetett belőle egy harmadik példány is, legyártásra került mind a kút középső részét díszítő domborműves elem, mind a díszkút peremét díszítő pirogránit csempék illetve stilizált virágok is. Színében a szombathelyi sötétebb barna, a tettyei kutat körülvevő pirogránit díszítés a színes képek alapján világosabbnak tűnik. A kút középső domborműves részén láthatóak még a régi vízcsövek is, melyek már nem ontják magukból a vizet, a szökőkút nem működik. Első látásra úgy tűnhet, hogy meglehetősen "romos" állapotban van, azonban alaposabb szemrevételezést követően nem a menthetetlen kategóriába sorolnám. Tény és való, hogy a kútperemet díszítő stilizált virágok középen lévő kék középső elem több helyen hiányos és ki van törve, de a barna ún. peremelemek közül egyetlen darab hiányzik csak. A kút belseje modernebb apró mozaikcsempékkel van kirakva. A középső kútgyűrű illesztéseinél a fuga és ragasztó több helyen elengedett már, de ez az elem is ettől függetlenül megfelelő állapotban van.

Haladjunk visszafelé a múltban:

Avatás - 1990. május 19.
"Szombaton délután Szombathelyen, a Dési Huber Ál­talános Iskola udvarán szökőkutat avattak az oktatási in­tézmény tízéves jubileuma alkalmából. Az előzmény az volt, hogy a szombathelyi városi tanács a pécsi Zsolnay-gyártól rendelt egy szökőkutat, amelynek az eredetije a pécsi hegységben, a Tettyén látható. A kút csempéi azonban évek óta a Városgazdálkodási Vállalat egyik raktárában he­vertek. A szülők segítségével az iskola vezetősége fedezte fel a kincsnek számító csempéket, és a, jubileumra — a környék üzemei, a pedagógusok, a szülők és a tanulók összefogásával — az iskola udvarán felépítették a szökő­kutat. Avatóbeszédet mondott Nagyváradi Árpád, a szom­bathelyi városi tanács vb művelődési osztályának a veze­tője. Közreműködött a szombathelyi ifjúsági fúvószenekar Neszmélyi András karnagy vezetésével. "^[1]

Szocialista-realista alkotás felállítása 1990-ben?
A díszkút középső elemén lévő domborművek (eredeti készítési dátum Török János életrajza alapján: 1958) ábrázolásmódját tekintve még szocialista-realista stílusirányzat jegyeit képviselik, az emberek öt csoportban vannak ábrázolva, különböző mozzanatokban: munka, művelődés, szórakozás, mezőgazdaság, sport. Fenti újságcikk szerint a rendszerváltást követően került felállításra az iskola udvarán. Meglehetősen érdekes...

Évekig/évtizedekig raktárban?
"S amiről nem sokan tud­nak : a Városgazdálkodási Vállalat raktárában őrzik évek óta azt a kutat, amely hű mása a pécsi Tettye he­gyen lévő Zsolnay-kútnak. Összeállítására is Pécsről kapják a tervet. „Lakhelyé­nek” a Batthyány teret szemlélték ki." ^[2]
Ez az újságcikk 1982-ben jelent meg, nagyjából 8 évvel a végleges elhelyezést megelőzően. Már ekkor említik, hogy évek óta raktárban őrzik. Úgy gondolom, hogy inkább évtizedekről beszélhetünk már ekkor is.

Jelenleg itt tartok, elakadtam a kutatásban, visszajelzést várok Szombathelyről. Bízom benne, hogy nemsokára újabb információkra sikerül szert tenni, hogy vajon mikor is készült ez a kút Szombathely részére és mikor került ott hosszú időre raktárba.

FRISSÍTÉS!
A "kirakós" újabb darabjára leltem. Lajostól (Régi Pécs) kaptam az alábbi cikket, mely 1963-ban jelent meg a Vas Népe hasábjain:
"SZÖKŐKÚT létesítését vette tervbe 1964. május 1-re a városi tanács, amelyet az Éhen Gyula téren a Lenin út tengelyében helyeznek majd el. A szökőkút impozáns majolika díszítését a pécsi Zsolnai gyár készíti, a pécsi tettye-tetői szökőkút mintájára."^[3]

Ez alapján már feltételezhető, hogy ez a példány a 60-es évek elején készülhetett, ha abból indulunk ki, hogy az eredeti avatást 1964. május 1-re tervezték.

Óriási öröm számomra, hogy a pécsi köznyelvben csak "tettyei kútként" ismert díszkút egyik példánya a mai napig megtalálható és látható. A tankerülettől kapott információk alapján keresik a forrást a kút felújítására. Bízom benne, hogy rövid időn belül sikerül felújítani.

Köszönöm a fotózási engedélyt és megtekintési lehetőséget mind a tankerületnek, mind az iskolának!

Ui: Akik a kezdetektől követik a műlapjaimat talán emlékeznek egy-két írásomból, hogy nagy kedvencem Török János, régóta gyűjtöm a kisplasztikáit. Az ő köztéri alkotásairól kerestem évekkel ezelőtt információkat, amikor rátaláltam a Köztérképre. Az első műlapom Török János Sellője volt Jászapátiból. Azóta eltelt közel 3,5 év. Sok-sok érdekes és kalandos kutatás, rengeteg szépség, megannyi élmény, véletlenek és szerencse közrejátszásai. És most ismét egy hatalmas "kaland"...

---