Már réges-rég ismert, a Barátság kútja körül felállított négy puttó nem tartozik az alkotáshoz. Stílusok szerint is látványosan elütnek, de a témától is idegenek.
A kút felállításának gondolata eredetileg Mátyás király születésének fél évezredes ünnepéhez köthető (évszám: 1949), de a kút oldalán látható címer-domborművek jóval később készültek.^[1]
Írják, a kis puttók "önmagukban is kiváló barokk alkotások", a 18. század második felében készültek,. ^[2] Történetük érdekes, bár én nem azonosultam rögtön a részletekkel. A forrás cikk szerint a négy, egyértelműen összetartozó szobrocska egykor a most (újra) a Fehérek temploma mellett álló Madonna-szoborhoz tartozott. Mint olvasom,a kidolgozás láthatóan azt mutatja, nem önálló alkotások, minthogy "... hátsónézetre nem voltak beállítva."
A Mária-oszlop, azaz Madonna-szobor a 18. században a mai Március 15-e tér közepe táján lett felállítva, Talapzatát díszítették volna a puttók. (Ha így volt, a puttók szobrai nem is igazán mozdultak el eredeti helyükről.)
Jól ismerve a Mária-szobrot, arányaiban nehéz elképzelni, hogy ezek a kicsinek mondott szobrok a leírt helyen álltak volna. Két műlapunk is foglalkozik a Madonnával, egyik a tér közepén, eredeti felállítási helyén és a mai helyen bár több helyen is állt Vácott élete során (ld. kapcsolt lapok).
Mégis támaszkodom a cikk állításaira, mivel a cikk írója Stefaits István (egy villám-keresés eredménye szerint) Vác igen aktív muzeológusa, komoly publikációk írója volt a '60-as, '70-es években.
A puttók paraméterei többé-kevésbé azonosak. Méretre megegyeznek, hátukon lepelszerű köpeny, egyik kezüknél egy címer látszik (bár egy kivétellel pajzsuk üres), de mindegyikük kezében van egy tárgy, ami alapján– mint olvasom, a "reneszánsz korban használt jelképek" alapján – címük is meghatározható .
Ez a puttó jobbjában egy horgonyt tart, ami a cikk írója szerint (ld. fenn) a remény jelképe.^[2]

---