A Magyar Nemzeti Múzeum épülete 1837 és 1847 között épült föl, Pollack Mihály tervei alapján. Amikor a díszlépcsőházat több mint húsz év után reprezentatív térré kívánták alakítani freskókkal, szobrokkal, akkor a födém vizsgálatánál rájöttek arra, hogy azt, mielőtt freskót festenek rá, máris fel kell újítani. Így aztán az eltervezett térbe készülő majdani szobrok alkotójának volt ideje, a hat szobor megalkotására.
Az egyik oldalon Arany János, Petőfi Sándor, és Széchenyi István mellszobra áll.
A freskók festésével a festőművészek 1876-ra végeztek.
"Az ezt követő években készültek csak el a balluszteres lépcsőkorlátok, a műmárványozási munkák, a fali kandeláberek és a posztamenseken álló portré-büsztök, így a teljes belső tér 1880-ra nyerte el végleges formáját."
A forrásul megnevezett könyvben olvastam, és a kapcsolt műlapon már leírtam, hogy a freskók témájául a magyar történelem pozitív eseményeit rögzítették. Nem nagyon jelent meg sem a török, sem a magyarok több évszázados habsburg ellenessége. Nincsenek csatajelenetek, nem szerepelt egyetlen festményen sem II. Rákóczi Ferenc, és az akkor még a magyarokban nagyon is élő negyvennyolcas forradalom, és azt azt követő szabadságharc.
A szobrok már a kiegyezés után készültek, és ezen a nyilvánvaló történelem-hamisításon próbált kicsit igazítani...
Izsó Miklós szobrászt kérték fel a fehér márványból készült mellszobrok megformálására. Izsó élete során kétszer is, közvetlenül, modell alapján mintázta meg Arany Jánost. Egy Arany életrajzban olvastam erről, hogy a költő nagyon nehezen viselte a mozdulatlansággal járó üléseket.
Goda Gertrúd könyve a szobrászról ugyan itt van az asztalomon, de a neten is elérhető.
Erről a szoborról az alábbi fontos dolgok derültek ki a művészettörténeti kutatáskor: A mű ditrószárhegyi márványból készült, 60,5 cm nagyságú. Ezen a szobron nincs jelzés, mert Izsó Miklós váratlanul halt meg, és a szobrot a műtermében találták meg, a hagyatékban.
Mindegyik szobornál szerepel a szövegben, hogy eleve a Magyar Nemzeti múzeum díszlépcsőházába készült, és azóta sincs a műnek múzeumi leltári száma, mi több, utána néztem, nincs a múzeum műtárgyainak listáján sem. Ezt bárki leellenőrizheti, a mostanában elkészült teljes múzeumi dokumentációk alapján.
Megtaláltam egy 1876-os újsághírben, hogy a szobrot a szobrász 1875. májusi halála után a hagyatékból vásárolták meg a Nemzeti Múzeum számára (fizetős forrás): https://adt.arcanum.com/hu/view/VasarnapiUjsag_1876/?query=izs%C3%B3%20szobr%C3%A1sz%20m%C3%BAzeum&pg=719&layout=s

---