Egyelőre azt látom, minden különösebb ceremónia nélkül állították fel azt a szobrot, aminek eredetijét a Ludovika Akadémia kertjében avatták 1938-ban, a Szent György-lovasszoborral együtt. A híradások július 19-től tudósítanak az eseményről, idézve az előzményről tudósító újságcikket.
„Két új szobor a Ludovika kertjében. Vasárnap délelőtt házi ünnepség keretében avatják fel a Ludovika Akadémia kertjében Oláh Sándor negyedéves képzőművészeti főiskolai növendék két szobrát: a négyméteres Szent Györgyöt ábrázoló lovasszobrot és a 3.8 méter magas Szent László szobrot. A fiatal paraszti származású erdélyi tehetséget a Ludovika Akadémia parancsnoksága bízta meg a két szobor megmintázásával és munkáját a Képzőművészeti Tanács elfogadta” – megjelent az Újság című napilapban, 1939. május 11-én.
Az egyetemnek nagyon szép szoborparkja volt – pl. Szent Borbála, Szent Kristóf – különböző fegyvernemek patrónusai. A "lovagkirály" a lovasság és a gyalogság védőszentje. A II. világháború után azonban ezek az alkotások különböző helyekre kerültek. Ez a szobor pl. Sümegre (a lapját kapcsolom, bár azt látom, kissé elnagyolt – még csak nem is említi az előzményeket, dolgozni kell rajta).
A Ludovika Egyetem szellemiségét követve annak "tárgyiasult elemeinek" tekinti többek között azokat a szobrokat is, amik egykor a parkot díszítették. Így került most felállításra (nem pontosan eredeti helyére, de frekventált helyre) a most Sümegen álló alkotás másolata.^[1]
A szobor eredetijéről egy pontos lenyomatot vettek. Ennek során a hitelesség érdekében minden "történelmi" sérülést pontosan követtek, így a célbalövések nyomai, horpadások is látszanak a most látható példányon is. ^[2]

---