A kőszegi belsővár bejárata felett, az épület keleti homlokzatán, egy nagyméretű, színes, nagyrészt aranyozott és díszes címer van. A vár történetéből elsőre adódik, hogy ez a Jurisicsok címre. Jól ismert a vár 1532-es ostroma, amikor a Bécs felé vonuló Szulejmán török szultán és Ibrahim nagyvezér csapatai akarták a várat elfoglalni. Jurisics Miklós várkapitány hősiesen védte meg a várat. Ezért Habsburg Ferdinánd osztrák császár Jurisics Miklóst 1533-ban bárói rangra emelte és 1537-bern neki adományozta Kőszeg várát és városát. Azonban az itteni címer nem Jurisicsé, mert az ő nemesi címere egészen más. Ő pedig fiú utód nélkül hunyt el 1544-ben, így birtoka visszakerült a királyi kamara kezelésébe.

Jóval később, 1695-ben, a vár és az uradalom Esterházy Pál nádor birtokába került, majd a család egészen 1931-ig birtokolta a kőszegi várat. Galántai herceg Esterházy Pál (élt 1635-től 1713-ig) 1681-től 1713-ig volt a Magyar Királyság nádora. Az ő családi címerét láthatjuk a kapu felett. A család fraknói hercegi ágának birodalmi címere ez.

A címerleírás: "A hercegi címer négyelt pajzs fekete szívpajzzsal, amelyben egy arany L betű látható, a szívpajzsot hercegi korona fedi. A nagy pajzs első és negyedik kék mezejében aranyleveles koronán álló koronás aranygriff befelé fordulva, felemelt jobbjában (baljában) arany védvasú görbe kardot, előre tartott baljában (jobbjában) pedig három zöld szárú és levelű, arannyal futtatott vörös rózsát tart, ami maga az ősi címerkép. A második és harmadik mező vörössel és ezüsttel vágott, fenn az osztóvonalból növekvő koronás aranyoroszlán befelé fordulva, fölemelt baljában (jobbjában) három zöld szárú és levelű ezüstrózsát tart, lent három, arannyal futtatott ötszirmú vörös rózsa. Sisak nincs, a címert hercegi korona alatt hercegi palást övezi."

A címer alján egy szalagon egy kis bárány lóg. Ez az aranygyapjas juh, az aranygyapjas rend jelképeként. Esterházy Pál és leszármazottjai ugyanis ezt a kitüntető címet is viselhették 1681-től.

Amennyiben a címer már Esterházy Pál kőszegi ideje alatt, azaz 1695 és 1713 között elkészült, akkor a stílusa a klasszicizáló késő barokknak, más néven copf periódusnak jelölhető.

---