Úgy adódott, hogy egy időben szinte naponta mentem el Párizsban Széchenyi Ödönnek, az Eiffel-torony lábánál a Szajna-partra levezető lépcsősor fordulójában elhelyezett kétnyelvű emléktáblája mellett, s ha alkalom adódott rá, mindig tettem pár lépés kitérőt, hogy büszkén mutogassam vendégeinknek: íme, e csodás, kiemelt turisztikai helyen is olvashatunk magyar nyelvű feliratot. Tudtam, hogy Széchenyi 130 évvel korábbi bravúros vízi útja apropóján került oda, s hogy kihelyezése a jelölt dátumhoz képest majd egy évet csúszott, a későn indított engedélyezési eljárás miatt. Azt viszont nem tudtam, hogy a táblát állító magyar hajós egylet az elindulás előtt Budapesten is elhelyezett egy emléktáblát.
Így aztán a minap meglepetéssel fedeztem fel az egyik közösségi portálon egy, ez utóbbi emléktábláról készült fotót, s tudtam meg, hogy az egykori Hajógyári-sziget déli csücskén, a Wiking Yacht Club területén található.

Annak idején Széchenyi Ödön külön erre az útra tervezett és építtetett hajójával, a Hableánnyal utazott el 43 nap alatt Pestről Párizsba az 1867. évi világkiállításra.^[1] Az utazásra éveken át készült: megépíttette a – korabeli szóhasználattal élve: gőzbárkáját –, elméletben és gyakorlatban is képezte magát, 1866. november 12-én pedig „Budán a helytartóságnál letette a dunai kereskedelmi kapitánysági” vizsgát. A Duna–Lajos-csatorna-Majna–Rajna–Marne–Szajna hajóútvonalon megtett, nagy feltűnést keltő, nem éppen veszélytelen utazásával a magyar főúr célja az volt, hogy ráirányítsa a figyelmet a kontinens folyami hajózásában rejlő gazdasági lehetőségekre.^[2] A magyar zászló alatt közlekedő Hableány 1867. április 6-án indult Hartmann József Népsziget melletti hajóépítő telepéről és május 18-án kötött ki Párizsban – lelkesen éljenző tömeg ovációja közepette – a nevében az 1806-os jénai csata emlékét őrző Iéna híd lábánál, a „nemzetközi klub” főépülete, illetve III. Napóleon császár és Eugénia császárné számára emelt két pavilon közvetlen közelében.^[1][3][4] Széchenyit nem kisebb személyiség fogadta, mint Jules Verne író, később egy-egy sétahajózás erejéig a császár és a császárné is meglátogatta. Minthogy a Hableány elsőként szelte át a kontinenst, közel 2100 kilométert megtéve a belső vízi utakon, a hajót teljesítményéért és „csinosságáért” aranyéremmel jutalmazták, Széchenyi Ödönnek pedig „úttörő vállalkozásáért” a császár a becsületrend lovagi fokozatát adományozta..^[1][2]

A gőzös nem tért vissza Pestre; új tulajdonosa a neves párizsi író, léghajós-fotográfus Nadar lett. Négy évvel később viszont porosz „hadifogságba esett”; hányatott sorsa 3 év rajnai szolgálat után ért véget: szabálytalan üzemeltetés miatt kazánja felrobbant.^[2][4][5][6]

Széchenyi útjának 130. évfordulóján a Gróf Széchenyi Ödön Magyar Hajózási és Yacht Egylet, amelynek elnöke Fa Nándor volt, vízi karavánutat szervezett Budapestről Párizsba. 1997. május 17-én indultak el az óbudai-szigeti bázisról, s útjukat Pozsonyban, Bécsben, Frankfurtban és Strasbourgban rövid időre megszakítva, hogy a helyi jachtklubok képviselőivel találkozzanak, június 9-én kötöttek ki a célállomáson. Névadójuk és a hajó teljesítményének elismerésére egy-egy domborműves emléktáblát helyeztek el az út elején és végén, a magyar és a francia fővárosban.^[7]

A 140 x 90 cm-es márványtáblát, valamint a ráapplikált körülbelül 40 cm átmérőjű bronz domborműves plakettet Gulácsy-Horváth Zsolt szobrász készítette, akinek nagybetűs szignója az ábrázolt alak bal válla felett olvasható. Felirata:

GRÓF SZÉCHENYI ÖDÖN
AZ ITT KÉSZÜLT „HABLEÁNY” NEVŰ
GŐZÖSSEL INNEN INDULT 1867-BEN
A DUNA-MAJNA-RAJNA-MARNE-SZAJNA
ÚTVONALON PÁRIZSBA.

A 130. ÉVFORDULÓN, AZ INNEN INDULÓ
HAJÓS EMLÉKTÚRA ALKALMÁBÓL ÁLLÍTTATTA
1997-BEN

A GRÓF SZÉCHENYI ÖDÖN MAGYAR HAJÓZÁSI ÉS YACHT EGYLET.

Közterületről, az óbudai Slachta Margit rakpartról is látható emléktábla felirata és kifüggesztési helye között ellentmondás feszül; elolvasva azt hihetnénk, hogy a gőzhajó az egykor itt működő óbudai hajógyárban készült és azt elhagyva ment Párizsba. Hogy miért e helyütt helyezték el a lipótvárosi Géza utcában (ma: Garibaldi utca) építeni kezdett, majd Újpesten befejezett és valójában onnan útjára indult hajó emléktábláját?^[2][6] Magyarázatot minden bizonnyal a tábla szövegének második része ad: az Óbudai-sziget déli végén volt a táblát készíttető, mára már nem működő Gróf Széchenyi Ödön Magyar Hajózási és Yacht Egylet telephelye és innen indult útra az 1997-es expedíció...

---