Füzesabonyban járva, az új 1956-os emlékműhöz közeledtem, amikor találkoztam ezzel az emlékművel. Hagyományos, egyszerű, de beszédes emlékmű az 1848-as szabadságharc tiszteletére. Nem sok kapcsolódó irodalmat találtam, de egy alapos, átfogó helytörténeti összefoglalót igen, ami a város honlapjáról letölthető, tulajdonképpen leírja történetét.
Az emlékmű felállításának első színhelye a Berek erdőben volt, ahol a kápolnai csatát követően Füzesabonyon keresztül visszavonulóban lévő (1849. február 27.) magyar seregből két menekülő katona közül az egyik sebesült meghalt, így holttestét itt temették el.
1896-ban emelték az emlékművet az 1848-49-es hősök tiszteletére itt, az erdőben, ahol a katona is nyugszik.
Magukról írják: "Nemzeti érzésük erős. Március 15-én a ’48-as emlékműnél és a hősök szobránál való ünnepségen ott van az „egész falu.” Itt említik a világháborúban elesett, ill. eltűnt hazafiakat is (108 fő). Érdekesség de tény, Füzesabonyban két emlékmű is emlékezik a hősökre: ez és a hősök szobra, Kisfaludy Strobl Zsigmond alkotása.
Később született az a vélemény, a szabadságharc emlékművének méltóbb helyet kéne keresni. Így került az emlékmű az akkori Béke térre, az iskola mellé, ahol az iskolaigazgató nem csak a helyet, a gondozást is biztosította. 1937-ben történt, amit a monográfia egy képe melletti felirat említ.
Sokat tanulmányoztam az emlékművön látható címert. Úgy gondolom, többszörös "korrekció" eredménye lehet a ma látható változat. Nem tudok róla, hogy ilyen címer hivatalosan lett volna Magyarországon.
A címerpajzsot körülfogó alakzat miatt az első benyomásom az volt, hogy egy megmaradt „Rákosi-címert” látok, esetleg az 1957 utáni, Kádár-korszakból származik. Jobban megnézve tévedés, a középpontban a Kossuth címer azonosítható. A körbefutó mintázat viszont nem búzakalász fonatából áll össze és persze, a felső részen ötágú csillag sem látható – viszont koronát sem "visel", ami a ma érvényes koronás kiscímert adná.

---