1598. március 28-án Pálffy Miklós és Adolf von Schwarzenberg vezetésével harcoló seregek négyévi török megszállás alól visszafoglalták Győrt, s ezzel megvédték Bécset és Európát a török félhold veszedelmétől. Hálából II. Rudolf császár rendelete alapján úgynevezett Győr-(győri) kereszteket állítottak Magyarországon, Ausztriában, amelynek feliratát, szövegezését és az évszámot is meghatározta a császári leirat. Ezek közé tartozik például a Köztérképen már publikált bodonhelyi képoszlop is.
Győr várossá válásának 750. évfordulója tiszteletére a város polgármestere Prof. dr. Dézsi Csaba András Győr-kereszt állíttatását határozta el.^[1]

Lebó Ferenc Munkácsy-díjas szobrászművész alkotása a Városháza előtt látható.
Az oszlopfő közepén a keresztnimbusszal ábrázolt, áldást adó Krisztus alak áll, az emberek megváltója: Hominum Salvator.^[2]
Kétoldalt a két hadvezér Pálffy Miklós és Adolf von Schwarzenberg domborműves arcképét, míg a Városháza felé néző oldalon Szent István vértanú alakját látni.
„Győr akkor lesz ismét keresztény kézen, ha a vaskakas elkezd kukorékolni, és az alatta lévő félhold teliholddá változik” – mondta a legenda szerint Szinán pasa.^[3]
Győr jelképévé vált vaskakas a félholddal és a kettős kereszttel motívum koronázza a 2021. június 20-án avatott Győr-keresztet.^[4][5]
A talapzaton a város címere és a következő feliratok állnak:
„Mondassék az Úristennek dicsőség és hála, hogy Győr újra keresztény kézre tért vissza március 29-én, az 1598-ik évben.”
„Emeltetett a királyi városi kiváltságok adományozásának 750. évfordulóján Orbán Viktor miniszterelnöksége, Prof. Dézsi Csaba András polgármestersége idején az OTP Bank Támogatásával 2021.”

---