Szomorúan, de a széppel töltekezve jártam be a temető nagy részét. A személyes érintettségen túl bizonyos érzések a temető, a jellemző többséghez tartozó síremlékek állapotából adódnak. Kapcsolódik, amikor a látottak bevonnak régmúlt idők történetébe, amit leolvasni vélek.
Jó hír, hogy a korábban ismert Budapesti Negyed nyilvántartása kiegészült, pontosabban Tóth Vilmos újabb adatokkal bővítette azt az óriási ismeretanyagot, ami a temetőművészet értékelhetőségét segíti. A neves alkotók, akik ennek a síremléknek létrejöttében részt vettek, csak nemrégiben kerültek nyilvánosságra a 2018-as kiadvány megjelenésével. ^[1]
A síremlék gyönyörű! Két asszony nyughelye, akikről kevés információ található.
Két kecses, gyászoló nőalak áll az íves kiképzésű középső rész két oldalán. Középen egy oszlop, virágokból font koszorúval. Az elhunytat siratják, búcsúznak, lepelbe burkolt, a bánattól áthatott alakok. A lábukon lévő, saruhoz hasonló lábbelik alapján lehet, régebbi korok alakjai.
Az oszlopon a felirat, Lilkó, egyértelművé teszi, hogy a síremlék az előbb elhunyt Klein Ferencné számára készült, aki rokonságban van a később oda temetett Herczog Árminnéval, amit az egyező születési név (vezetéknév) jelez.
Klein Ferencnét 1924. március 12-én nagy részvét mellett temették el – gyászhír (vagy társasági hír) a Budapesti Hírlap oldalán: "Általános nagy részvét mellett temették el ma Klein Ferencné Greiner Lillyt. a főváros társadalmának ezt a kedves és közszeretetben álló tagját. Temetésén, a mely a kerepesi temető halottasházából folyt le, ott láttuk a főváros társadalmának színe-javát."
Herczog Árminnéval kapcsolatban nem találtam adatot. Csak halálozásának időpontját tüntették fel, ami tapasztalatom szerint arra utal, hogy halála korai volt. A síremlék állításának pontos időpontjáról, esetleg avatásáról sajnálatosan nincs információ.

---