Esterházy Pál herceg, Magyarország későbbi nádora Mária tisztelete közismert, erről tanúskodnak az általa írt imák, a Harmonia Caelestis 55 kantátája, az épített kolostorok, templomok, várkastélyok, amelynek bejáratát az Ő előírása szerint Szűz Mária szobor díszít. „Neki (Szűz Máriának) szenteli minden tehetségét, vagyonát, életét”.^[1] (…) Elrendeli, hogy a szobrok előtt szombatonként mécsest égessenek.
Boldogasszony - Fertőboldogasszony, németül Frauenkirchen.
A Nagyboldogasszonynak szentelt, búcsújáró-plébániatemplomáról nevezték el.
A trianoni békediktátumig Moson vármegye Nezsideri járásához tartozott.

A Fertő-parton több helyen találkozhatunk, „Harangos Madonna”- szobrokkal. Templomokon, kápolnákban, fülke-szobrokként, házakon és utak mentén talapzatra állítva egyaránt láthatjuk őket.
Az ábrázolás témája mindenütt azonos, Szűz Mária kezében tartja a kisded Jézust.
Általában díszes faragott palástban, máshol aranyozott jogarral a Szűzanya, országalmával a gyermek Jézus, Mária és a kisded Jézus koronás fővel ábrázolt. Hátterük fülkeszobroknál általában a kék ég, arany színű csillagokkal.
A település egykor határában álló parasztház homlokzatát is az un. kismartoni Madonna domborműves ábrázolása díszíti.
Boldogasszony (Fertőboldogasszony) sokat szenvedett a törökök pusztításától. Templomát 1529-ben, majd 1683-ban ismét elpusztította.^[2]
A Mária tiszteletnek, Mária palástja alatti oltalomkeresésnek a török elleni harcok idején (is) különös szerep jutott:
„O Maria Nagy Úr Annya/ és Mennynek Kiralné Aszszonya/ Bajvivoknak biztatoja és ellenségünknek rontoja// Zaszlod alatt vitézkedönk/ ne hagyd hiveidet elvesznünk.”^[3]

---