Hévíz és Kehidakustány mellett ma már nem tűnik jelentős településnek a Zala megyei Nemesbük. Pedig a középkorban lakosainak száma még meghaladta a keszthelyi lakosságszámot. Temploma is volt, illetve a Köszvényes patakon itt lehetett átkelni. Lakói főleg kisnemesek voltak. A ma álló templomot 1777-ben építették. Jelenetős látnivaló - az infrastrukturális jelentőségén túl - a két boltíven nyugvó, többször átépített kőhíd, mely a község két felét köti össze. ^[1]
A nemesbüki szőlőhegyen több fogadalmi emlékkel is találkozhatunk. Kőkeresztek, szobrok, amelyeket a XX. században állíttattak. Központi helyen, ám egy terebélyes fűzfa alatt megbújva áll Páduai Szent Antal szobra. A szobrot 1944-ben emeltette Szent Antal tiszteletére Tikk Mihály és neje, Bognár Mária.
A szentet ferences rendi viseletben, attribútumával a liliommal, karján a gyermek Jézussal láthatjuk.
A szobrot a keszthelyi kőfaragómester, Kertész József készítette.

---