Ha jól olvasom, a belinkelt oldalon, Orosz Pál 1945 és 1953 között volt a város lelkésze.
Tehát egy igen ellentmondásos politikai korszakban.
A róla készült mellszobor 5/4-es életnagyságú, és 160 cm magas terméskő talapzaton áll.
"- Győrfi Sándor alkotását - Seregély István egri érsek szentelte fel vasárnap, majd a templomban ünnepélyes szentmisét celebrált a nagyérdemű pap emlékére. Orosz Pál 1934-től 1944-ig teljesített szolgálatot Karcagon, ahol ő alapította meg a Kálót-, a Kalász- és a Cserkészegyletet. A lelkipásztort 1946-ban Népbíróság elé állították, ám a hatalom kénytelen volt szabadon engedni. Egerbe került plébánosnak, majd egy kis faluba Kenézlőre, ahol 47 évesen halt meg. "
Forrás: https://library.hungaricana.hu/hu/view/BacsKiskunMegyeiNepujsag_1993_06/?query=borsod%20mellszobor%20avat%C3%A1s&pg=71&layout=s

---

Orosz Pál (szül. Heves, 1907. április 6. - mh. Kenézlő, 1953. június 29.) 1931. február 16-án szentelték pappá Egerben. 1934-ben kerül Karcagra plébánosnak. 1945 őszén Bekölcére helyezik. 1947-ben Bélapátfalvára. 1951-ben Kenézlőbe. Mind a horogkereszt, mind a vörös csillag hazai kiszolgálói többször is meghurcolták. Karcagon a gettózás időszakában számos keresztlevelet adott ki, élelmet szállított a gettóba. A Nagykunsági Lapok majd a Heves és Vidéke munkatársa, újságcikkei miatt is rendszeresen üldözték. Bekölcén 1946-ban a húsvéti szentmise után kérte, hogy a hívek közösen énekeljék el a Himnuszt. A helyi pártvezetők Bélapátfalván sem tűrik sokáig a hitélet váratlan fejlődését. Sorozatos feljelentések, letartóztatások, kihallgatások követik egymást. Kenézlőre kerülve már testileg-lelkileg elfáradt, felőrlődött. Negyvenhat éves volt, amikor visszaadta lelkét a Teremtőnek. Karcag város 1992-ben posztumusz díszpolgári címmel tüntette ki. Az emlékére azóta felállított mellszobor a karcagi származású Kossuth-díjas Győrfi Sándor alkotása.