"A csíkszentkirályi és krasznahorkai Andrássyak, egy székely származású magyar főnemesi család, amely tagjai meghatározó szereppel bírtak az újkori Magyar Királyságtól a kiegyezés utáni Osztrák–Magyar Monarchiára is."
Az egyik kastélya az Andrássyaknak, Betléren áll. "A mai Szlovákia területén elhelyezkedő kastélyt a XVIII. században húzták fel Andrássy István utasítására, a Bebek család egykori várának helyére. 1790-ben alapította könyvtárát Andrássy Leopold, amely ma több mint 14 ezer kötetből áll. Az eredetileg gótikus kastélyt az 1790-es években építették át klasszicista stílusban, majd 1880-ban nyerte el mai, barokk stílusú alakját Andrássy Manó tervei alapján. Az államosítás után berendezésében nem tettek kárt, így minimális restaurálás után a kastély ma is látogatható. Az épülethez pompás angolkert is tartozik."
1880 és 1886-90 között az eredeti kastélyhoz, a nyugati oldalon egy tágas, üvegfallal határolt előcsarnokot, illetve lépcsőházat építettek hozzá. Ekkor készültek a sarokbástyák is, amelyekben a fürdőszobákat helyezték el. Aki járt már a kastélyban, az tudja, hogy a lépcsőházban egy hatalmas, családi képtár kapott helyet, az első emeleten, a lépcsőn felérve láthatjuk a család tagjait, festményeken. Ezt a hatást szerették volna fokozni az ablakokon elhelyezett családi címerekkel. Három félköríves, és öt álló, csak a tetején íves ablakokon helyezték el a család kapcsolatrendszerét is reprezentáló címertárat.
1. Andrássy-Festetics és Andrássy-Csáky
2. Andrássy- Nádasdy és Andrássy-Batthyány
3. Andrássy-Balassa és Andrássy-Zichy
4. Andrássy-Becz és Andrássy-Pálffy
5. Andrássy-Serédy és Andrássy-Monoky
6. Andrássy-Wenkheim
7. Andrássy-Szapáry
8. Andrássy-Pálffy

A díszüvegművesség világi ágának fellendülése a nemesi kastélyok átépítésének volt köszönhető. Így kerültek, pl. Betlérre a heraldikus ábrázolásokat tartalmazó ólomüvegek. Kratzmann Edének nem volt könnyű dolga, mert ő német anyanyelvű volt, ezért láthatóak a mai napig is a helytelen névalakok az ablakokon.
A forrásul megnevezett könyvben azt írják a szerzők, hogy a címerek hat éven keresztül készültek a Magyar Királyi Üvegfestészeti Műhelyben Budapesten, 1880 és 1886 között.
A családi címerek forrásaként a szlovák nyelvű könyvben Nagy Iván: Magyarország családai czímerekkel és nemzetrendi táblákkal (Pest, 1857) című művét jelölték. Ennek természetesen van online változata is, ma már, aki kíváncsi keresgethet benne:
https://adt.arcanum.com/hu/collection/Nagyivan/ vagy: https://mek.oszk.hu/09300/09379/pdf/mo_csaladai_01.pdf

Az épület, és a park kiemelkedő szlovák nemzeti műemlék.
A kastélyról szóló wikipédiás szócikk nagyon tömör, az üvegablakokról nincs benne szó: https://hu.wikipedia.org/wiki/Andr%C3%A1ssy-kast%C3%A9ly_(Betl%C3%A9r)

---