A pályaudvar közelében a Kálvária dombon, az 1943-1947 között épült Havas Boldogasszony templom mögött álló szoborcsoportot középen a keresztre feszített Krisztus és kétoldalt Szent Pál könyvet tartó és Alamizsnás Szent János attribútum nélküli álló alakja alkotja. A keresztre feszített Krisztus az egykori Kálváriának a középső keresztje, amit közrefognak a két szent ismeretlen helyről ide került, kvalitásos, 18. századi barokk szobrai. A feltehetően 1958-ban felállított szobrokat 2015-ben restaurálva újra felállították.
Alamizsnás Szent János alakja jellegzetes papi viseletéről ismerhető fel, eredetileg kezében pásztorbot volt. Szent Pál jobb kezében kard lehetett.
Alamizsnás Szent János testének ereklyéje 1530-ban került a pozsonyi káptalan kezelésébe, a pozsonyi Szent Márton templomba. Az ereklye ma a Szent Márton dóm 18. században épült Alamizsnás Szent János kápolnájában található.
A papi öltözetű sapkás, szakállas szobor felidézi Esterházy Imre érsek (1663–1745, Pozsonyban élt és meghalt) alakját, akit Alamizsnás Szent János alakjában hasonlóan ábrázoltak (az 1732-es festmény a Pozsony Városi Galériában van). Esterházy Imre érsek hívta meg Pozsonyba Georg Raphael Donner szobrászt 1727-ben a pozsonyi dóm főoltárának és egyéb szobrászati részleteinek (Szent János-kápolna és két mellékoltár) elkészítésére. Az Alamizsnás Szent János szobor arca szoros párhuzamot mutat Donnernek a pozsonyi Szent Márton-dóm stallumait díszítő 1736-ban készített huszonnyolc büsztből kettővel: Apostol-szobor és Alamizsnás Szent János-szobor ma a Szépművészeti Múzeum - Magyar Nemzeti Galériában.

---