A bronzkapuról már 2019 óta tudok. Értesültem róla, amikor behelyezték a Főőrség Csikós udvar felé néző alsó szintjén. Lobbiztam is, hogy fotózhassam, de kudarcba fulladt. Szó szerint, hiszen már ott voltam mindenféle "magas" engedéllyel és a kapuból küldtek el, mert még magasabbról leállították, "építési terület". Több kísérletem is volt – mondván képben kell lenni, de végül már ott tartottam, soha! Csupán értékelhetetlen fényképek készültek a Széchenyi könyvtár folyosójáról akkor és azóta. El is felejtettem, hogy 2021-re ígérték.^[2]
Ám az idei Kulturális Örökség Napjai keretében – a Hauszmann program egy stációjaként – megnyitották a területet és több intézmény ingyen volt látogatható (kivéve, hogy a hosszú sor elállta az utat). A bronzkapuról a híradás nem tesz említést, de gondoltam, ha a Stöckl-lépcsőt átadták, azon le lehet menni... Igen!^[1]
A zártkörű pályázaton nyertes bronzkapu három szárnya 3*3, összesen 27 olyan történelmi képet mutat be, ami a Várhoz kötődik és Magyarország történelme szempontjából kiemelt jelentőségű. A Magyar Építók lapja elsőként tudósított a kapu beépítéséről és pontos listát közöl az egyes témákról.^[2] Bevallom, később azonosítottam be a többségét, sőt, néhány fotót el is veszítettem, de átfogó képeken lehet tájékozódni a hiányzó elemekről is.
A PestBuda cikke inkább belemegy a részletekbe (a cikk írójával együtt akadtunk fenn a balul sikerült látogatáskor, de ő 2020-ban tudósított). Érdekes a "háromrészes, úgynevezett úszókapu" működésének leírása, ami a szerkezetet és bizonyos méreteket is meghatározott: "a szerkezet oldalra elhúzva a Főőrség falába épített nyílásokba csusszan be". Bemutatásában az alkotó is segített.
"A bronzkapu tulajdonképpen egy összegző jellegű mű, amely olyan, minden magyar számára fontos jeleneteket ábrázol, amelyek történeti-társadalmi értékelése, jelentése javarészt már a helyére került a kollektív emlékezetben, éppen úgy, ahogy a bronzelemek a kapun. Ezért is zárult le a történet a XX. század legelején..."^[3]
Az indító kép IV. Bélát, a "második honalapítót", egyben a Várnegyed történetének kezdetét idézi. A budai pénzverde képét Nagy Lajos és Luxemburgi Zsigmond követi, akit olyan alakok vesznek körül, akik arcát, öltözékét ásatások során előkerült Zsigmond-kori szobrok ihlették. Ezeket a Hunyadiakkal kapcsolatos képek, majd a vár XV. századi képe, ill. Buda 1686-os visszavétele követi.
A középső kapun a "magyar öntudat epizódjai" láthatók; középen a Magyarok Nagyasszonya, utána Szent László legendája és Szent Erzsébet, amint alamizsnát oszt a szegényeknek. Szent István a felső sorba került, amint felajánlja az országot Szűz Máriának, mellette Szent Imre, illetve Szent Gellért püspökkel kapcsolatos jelenet. Figyelemre méltók az alsó képek, amik IV. Béla király két lányát ábrázolják.
A harmadik kapu újabb kori eseményeket rögzít. Így a budai egyetemet (alapított Mária Terézia), a Szent Korona visszatérése II. József ideje alatt. Az 1848-as szabadságharc kapcsán Táncsics kiszabadítása elevenedik meg, láthatjuk a Batthyány-kormány tagjait, ill. Budavár 1849-es ostromát. Ybl Miklós és Hauszmann Alajos találkozása egy aktuális, de képzeletbeli jelenet, a budai Vár megújítóinak együttese. Az alsó sor három táblájából egy Ferenc József megkoronázását, másik a Budavári Palota látképét mutatja a felújítás után, majd az utolsó magyar király (Boldog IV. Károly) koronázási eskütételét a Szentháromság téren.

---