Szeptember 24. Szent Gellért emléknapa. Erre az alkalomra, egyben a mártír püspök vértanúhalálának 975. évfordulóján helyezték el a budapest-belvárosi Nagyboldogasszony-főplébánia-templomban, annak egy igen sajátos helyén, a két torony közötti térben az egész alakos, gipszből készült szobrot.
Szent Gellértről: "A Vata-féle lázadás résztvevői 1046-ban szemben, a Duna túloldalán magasodó Kelen- (mai Gellért-) hegyről egy taligára téve taszították a mélybe a Velencéből érkezett itáliai bencés szerzetest, csanádi püspököt, Imre herceg nevelőjét, akit a hagyomány szerint a belvárosi templom Árpád-kori elődjében ravataloztak fel, és akinek itt volt első, ideiglenes nyughelye is."^[1]
Gellért hamvait később szülővárosába vitték, a muranói bazilikában temették el. 2002-ben azonban a velencei pátriárka igazolásával egy szent ereklye (konkrétan a sarokcsontja) érkezett ajándékként a mai belvárosi templomba.
Osztie Zoltán plébános sajtótájékoztatón mutatta be a szobrot, ismertette előzményeit. Egyben megemlékezett Szent Gellért püspökről is. A "...magyar nemzetet egykor evangelizáló bencés szerzetes" szellemiségégéről, „hivatásképéről" beszélt, ami "a mai európai újpogányság idején különösen aktuális".
Az alkotó is szót kapott, a műhelymunka részleteiről beszélt. Több terv közül esett a választás a mostantól láthatóra, ahol a szent alakja azon a kordélyon áll, ami története szerint fennakadt a sziklatömbön.
Szándéka szerint arra törekedett, hogy azt mutassa be a nézőnek, "„modellje” nem hétköznapi ember, hanem egy egész nemzet által tisztelt vértanú szent. (...). Gellértet kereszttel a kezében is megmintázta, ám a művész úgy érezte, hogy a keresztet „kiemelve” a fölemelt kéz, az égre mutató ujj erősebbé tette az alkotás üzenetét."^[1]

---