Meglepetés a belvárosi plébániatemplomban tett látogatásomkor! Elgondolkoztató a stílusok találkozása és a feltételezhető okok ebben a műemlék templomban. Ez az alkotás az ötödik itt Józsa Judittól. A stílus következetes, a mondandó úgyszintén.
A szoborkompozíció sorsa sajátos: a Duna Palota számára készült, pontosabban az erdélyi származású, Kanadában élő adományozó számára, aki 2016-ban ünnepélyes keretek között az akkor még valószínűleg gondtalanul működő kulturális központnak, "szimbolikusan a magyar társadalomnak" ajándékozta. Erről tanúskodik a két érintett honlapon is megtalált meghívó is.^[1][2]
A szobor üzenete természetesen örök, amit a jobb oldali oszlopon megjelenített vers is hangsúlyoz. Szerzője Bentefy Kálmán. Ebből:
"...Áldjon meg az Isten
Minden magyar anyát,
Kik egy évezreden
Őrizték a Hazát.

Akik mártírokat és
Hősöket adtak,
Árva népünk felett
Őrangyalok voltak..."
Az oszlop oldalsó felületén lévő felirat egyrészt a címet adja, megjelöli az adományozót és az alkotót.

Ám a Duna Palota kapuit bezárta. Ez legjobb tudomásom szerint kb. a jelen hónappal lett valós. Az új tulajdonos terveiről nagyjából annyit lehet tudni, hogy az épület teljes felújítására készül, de sem ő, sem az új funkció nem ismert.
A szobrot tehát, a "süllyedő hajóról" menekítették ide.
A szobor üzenete egyértelmű. A kompozíció összehasonlítható a Magyar család című alkotással, ahol ugyancsak a négy-gyermekes családmodell látható. De itt nincs apa, csak a hiánya, nincs csecsemő, a gyermekek nagyobbacskák.
Az anya kimagaslik a csoportból, gyermekei példásan gondozottak, bizonyítják, minden körülmények között példát mutat.

---