A budapesti 52. Nemzetközi Eucharisztikus Kongresszus alkalmából, már azt megelőzően szervezték meg a balatonfüredi Eucharisztikus Napokat, ennek keretében avatták fel Faykod Mária szobrát az újonnan kialakított területen.
A szobor útja nem egyszerű, felfedezését követően várni kellett, amíg a szándékok összessége alapján megszülettek a kellő körülmények a mostani elhelyezésre. Ki kell emelni, a művésznő – bár hosszú ideje Franciaországban él – füredi születésű, .
A "felfedezés" Tulassay Zsolt orvosprofesszor nevéhez kötődik, aki az alkotót otthonában látogatta meg és múzeumában („Musée de Faykod”) láthatta a szobrot, amiről – és a művésznő további munkásságáról írt is egy kiadványban. Amikor eldőlt, hogy a kongresszust Budapesten rendezik, lépéseket tett, úgy gondolta elérkezett az idő a szobor állításának megvalósítására. Korábbi tapasztalatai után Füredre utazott, ahol találkozott a szándék a Krisztus király-plébánia közössége tagjáéval, aki tovább vitte az ügyet, támogatót keresett és talált.^[1] Ezt nem részletezem, jól követhető a jelölt forrásban. Támogató volt a plébánia, az önkormányzat, állíttató a Veszprémi Érsekség és a tihanyi bencés apátság is.
A Füredre újonnan került plébános a szoborról: „Szép kezdeményezés volt, hogy szülessen egy műalkotás, amely a NEK után is megjeleníti, mennyire fontos számunkra az Eucharisztia, érzékeltetve a szentháromsági személyek kifelé és befelé egyaránt ható tevékenységét és erejét. (...) Faykod Mária szobra a forrásra, a forrásvízre is utal. Folyamatosan szomjazzuk a jót...." Egy másik gondolat szintén tőle: „Ez az alkotás a maga fény-árnyék játékával az élet árnyékos és világos oldalát is láttatja. (...) Faykod Mária szobra sajátos, egyszerre modern és érteni segítő: megtartja a misztériumot, mégis tisztán látható, mit akar kifejezni általa. A hit, remény és szeretet nála izgalmasan kézzelfogható..."
Tulassay Tivadar, a "felfedező" néhány szava az alkotásról, a megformálásról: "Faykod Mária... Fátyolként bánik a márvánnyal, az ember átlényegülését jeleníti meg. Az átlényegülés folyamatát ábrázolja, a szobrászat érzékeny nyelvén talál kapcsolatot ég és föld között. Sugárzó hite átragyog lényén és alkotásain is..."^[2]
Az avatást követően a Franciaországból érkezett alkotó átvette a Magyar Örökség-díjat az Art Portal kiállítótermében.

---