Ritkaság, ahol az alkotó szakított a sémákkal, újat alkotott úgy, hogy az emlékmű minden részlete üzenet. A feltöltési ötletet köszönöm Cedrusnak.
A közzétett meghívó alapján keresve feltűnt egyedi gondolattársításai sora. Számomra itt jobban értelmezhető az "összetartozás" – bár nagyon nehéz leírni.
Egy fontos részlet: az emlékműből két példány készült, az itteni párja Sülysáp erdélyi testvértelepülése, Városfalva részére úgy, hogy a két emlékmű "egymás pontos tükörképei". Mindezt teljes egészében a magyar kormány finanszírozta.
Az emlékmű szerkezeti alapja az egymást látszólag metsző, lekerekített tetejű gránit kapu és az alapzat. Itt már az üzenetek sokaságát látjuk. Csupa ellentét kontraszt. A tömbök, az alap színe fekete. Egyik oldalon fehér színű gránitból fél emberek sziluettje lett megformálva, az érintettek "tömege", legfőképp a családok, generációk, az egymástól elválasztott emberek, amit jól érzékeltet az alakok sziluettjének tükröződése, így látható az /elválasztott/ egész.^[2]
"A Fénykapu két helyszín között teremt kapcsolatot. Irányított asszociatív alkotás, amin az elszakítottságot a gyászosan fekete gránit kő felületén tükröződő, megfoghatatlan fél-formák és fél-szimbólumok ábrázolják, amelyeknek csak az egyik fele van fizikailag itt vagy ott, a teljesség már csak tükörképként jöhet létre..." ^[1]
A gránittömbök találkozásánál, a másik oldali fél kapuíven "a fél vándorsólyom, annak kiegészítő tükörképével együtt válik egésszé. A stilizált napmadártest a fényözönt átengedő lyuk köré rajzolt „fénycsapdában repül” a Nap felé."
A talapzat megint csak székely jelképeket mutat, "a holdat és a csillagot" ábrázolja (ld. székely címerképek formái).^[2]
Mindez a "magyarság iránytűjének" felfogható jelképrendszer felett valósult meg. Itt, "a nap-csillag szárain" olvashatók, azoknak a nemzetrészeknek nevei amik a világ különbözői tájain élő magyarokra utalnak. "A járda felől, a burkolatba süllyesztve láthatjuk a növekvő hold formáját, rajta a történelmi Magyarországgal..." és minden szükséges információt.^[1]
Az alkotás a Trianon 100. évfordulójára készült volna eredetileg, de – mint annyi minden – a járvány miatt nem valósulhatott meg. Így azonban jutott idő a mostani koncepció kidolgozására, a gondolatiság kiterjesztésére, a testvéralkotás elméletének kidolgozására és megvalósítására.
A Fénykapu nem a sablonos, "a nemzeti fájdalomra és múltra" összpontosító formavilágot követi. Modern és jövőbe mutató, illeszkedik a környezetbe, szimbólumrendszere segít az emlékezésben.^[1]

---