A szobor elég kicsit, de annak ellenére, hogy a hátsó bejáratnál, a templom mögötti területen áll, nincs eldugott helyen. A forgalmas útról még be is lehet látni rá, de a kapu tárva-nyitva volt. Az Eucharisztia című, viszonylag frissen avatott szoborhoz siettem és – bár biztos terve volt, hogy a templomot körbejára, sőt, be is megyek, ha nyitva van – éppen a hátsó kaput céloztam meg, hogy átvágjak a köztes templomkerten.

Rögtön megláttam a szobrot és jellegzetes attribútumai alapján tudtam is, kivel találkoztam. Hiszen ruházata szinte rögtön adja, ki is ő, a ferencesek csuháját viseli, kámzsája beborítja egész hátát, derekán jellegzetes öv fogja össze ruháját. Egy nagy könyvet ölel, a bibliát, ami bizonyítja a Szentírás szeretetét. Legtöbbször karján viszi a kis Jézust, de ő itt nincs jelen, mint ahogy a liliom és a kereszt sincs, de így is, egyértelműen a ferences teológia prédikátora.^[1]

Meglepetés ért, amikor megkopogtattam és a szobor kongó hangot adott. Gyanúmat igazolta a hölgy, aki a telefont vette fel a plébánián, a méretében kicsi szobor vaslemezből készült. Kis történet is kerekedett: a plébános úr rendezkedéskor találta a félretett, ismeretlen időben létrejött szobrot, de megtetszett neki, így a kertben helyet csináltak számára és kitették. Mint látható, szépítendő a környezetét, egy cserép virágot is odatettek.^[2]
Hogy őszinte legyen, egyetértek a plébános úrral. Szent Antal szobrát inkább modern vonalak jellemzik, hitelesen adja vissza a ferencesek jól ismert alakját.

---