Borisfalva, ma Kleinwarasdorf a trianoni békediktátum következtében lett Ausztria része.
Közigazgatásilag Szabadbárándhoz tartozik.
A törökök pusztítása után a XVI. században horvátokat telepítettek a vidékre.
A XVII. századtól a herceg Esterházy család birtoka volt.^[1]
Borisfalva határában egy díszesen faragott, obeliszk szerűen keskenyedő oszlopon áll Szent Mihály arkangyal szobra. A Sátán legyőzésének pillanatát látjuk. Szent Mihály kezében kard, lába alatt a Sátán. A pillérén elmosódott feliratok, de olvasható az állítás évszáma. A talapzat oldalába bekarcolt évszámok eredete ismeretlen.
„Sok vallás hisz a személyes őrangyal létében. Már a korai egyház, a zsidó hagyománnyal egyetemben hisz abban, hogy Isten minden ember mellé rendel egy angyalt, aki minden útján elkíséri őt születésétől haláláig, a halálon túl pedig a Paradicsomba vezeti.”^[2]
Szent Mihály „a mennyei seregek fejedelme, az Egyház oltalmazója, küzdelmeinek pártfogója. Ősi hagyomány szerint patrónusa a keresztény katonáknak is, főleg ha a pogányság ellen, a hitért küzdenek. A világ végén harcolni fog minden hívő keresztény lélekért, hogy kiragadja a sátán hatalmából. A haldoklókat is oltalmazza, majd átvezeti őket a másvilágra.”^[3]
A kora középkortól Magyarországon a temetők és a temetés védőszentjeként is tisztelet övezi Szent Mihályt.^[4] Több temetőben magas oszlopra állítva látjuk alakját.
„Szent Mihály arkangyal, védelmezz minket a küzdelemben; a sátán gonosz kísértései ellen légy oltalmunk! Esedezve kérjük: »Parancsoljon neki az Isten!« Te pedig, mennyei seregek vezére, a sátánt és a többi gonosz szellemet, akik a lelkek vesztére körüljárnak a világban, Isten erejével taszítsd vissza a kárhozat helyére! Amen.” (XIII. Leó pápa) ^[5]
Főünnepe szeptember 29-e.
Nevét a Halotti beszéd és Könyörgés,- első írásos nyelvemlékünk is őrzi. Képe ott díszlik a magyar Szent Koronán.
A szobor szerepel az osztrák műemlékek jegyzékében.^[6]

---