Már két lapon is szerepel, szeptemberben átadták az elkészült Lovardát, így a Csikós udvart is és az oda vezető Stöckl-lépcsőt. ^[1] A lépcső két oldalán 1945-ig egy-egy mellszobor állt. Bonfiniét ismertük, a reneszánsz év alkalmából pótolták és azóta a közelben állt. A Hauszmann program részeként most Marsigli szobrának másolatával együtt eredeti helyükre kerülhettek vissza.
Ahogy olvastam róla, rámozdultam, de sajnos csalódás ért. A szobrok mögött délutáni fényorkán várt, a fényképek lehangolóak voltak. A Marsiglit-másolat műlapját megcsináltam, de másnap újra nekiindultam, de délelőtt. A helyzet közel ugyanaz. Nagy terület, a Csikós udvar felett (a szobrok mögött) csak kék ég, tükröződések, fotózhatatlan (azóta nem volt kedvem publikálni).
Amire nem számítottam, akkor a Borfesztivál vert (rengeteg) sátrat a környéken. Első "szövődményként" nem akartak beengedni a területre. Kis csellel mégis sikerült, de ott botladoztam a sátrak, kitett székek és hívogató plakátok között. A szobrokhoz alig lehetett hozzáférni és igencsak kihívás volt olyan fényképet készíteni, amibe nem lóg bele az aktuális turista-hívogató esemény.
"Antonio Bonfini (1427–1502) Magyarországon tevékenykedő humanista történetíró, aki Mátyás király meghívására érkezett hazánkba 1486-ban. Életműve, a Hungaricum rerum decades IV et dimidia (A magyar történelem négy és fél könyve) a magyar történelem első nagy humanista feldolgozása."
A szobor története ismert az előzmény lapról, de összefoglaló olvasható a forrás cikkben is.
Az 1934-en avatott, Farkas Zoltán által készített szobor megsemmisült/eltűnt (?) Szerencsére 1935-ben állítottak egy másodpéldányt Olaszországban, Bonfini születési helyén. Hosszú idő elteltével utóbbi alapján volt lehetőség a hiteles másolat elkészítésére, ami Fáskerti István nevéhez fűződik.^[1] Így sikerült pótolni az alkotást a Reneszánsz év záró eseményeként szervezett avatásra.
Most, a két szobor újbóli elhelyezésekor az alkotás új, Marsigli mellszobra talapzatával egyező, ún. vörösmárvány posztamenst kapott – immár a harmadikat.
Mint érzékelhető, a korábbról ismert történet (kapcsolt lap) és a mostani, hivatalos ismertető némileg eltér (ld. a kérdőjelet fenn). Érdekes, hogy ezen az alkotáson most nincs felirat, de a korábbi talapzaton volt. Sajnos, nem derül ki, ki-mikor-mire alapozva rögzítette a maga történetét

---