Meglepő véletlen, hogy éppen a Ferencziek terén avatott Batthyány-emléktábla felfedezését megelőzően, a várban járva "megláttam hirtelen" címerüket. A palota, aminek oromzatán a címer-ábrázolás van, Németújvári gróf Batthyány Lajos (1696–1765) nádor nevéhez kötődik, de emléktábla őrzi herceg németújvári Batthyány-Strattmann László (1870–1931) , a „szegények orvosa”emlékét is.
A Honismeret 2007 évi egyik száma Gróf Batthyányi Lajos miniszterelnökre emlékezve áttekintést ad a család történetéről. Innen – a szabatosan leírt címerről is: "...Kővágóörs az első település, amihez kötődtek, nevüket pedig a XIV. sz. végén adományként szerzett Battyán településről kapták. Mátyás király idejében emelkedett fel a család, 1481-ben kapta címerét, amely elemeiben a mai napig változatlan. „Kék pajczsban lenn természetes színű sziklaüregéből sörényes oroszlán fél testével kiemelkedik, szájában egyenes kardot tartva. A szikla tetején pedig fészkéből kiemelkedő, szétterjesztett szárnyú gödény (pelikán) látható, amint vérével táplálja három fiát. Siasakdísz: növekvő sárkány jobbjában kettős arany keresztet tart." A család 1628-ban kapott magyar bárói címet, majd 1630-ben grófi méltóságot. Gróf Batthyány I. Ádám adott 1650-ben Körmend városának különleges jogokat nyújtó hajdúprivilégiumot. Az őt követő nemzedékkel válik hercegi és grófi ágra a Batthyány nemzetség."
Érdekes, hogy a Wikikönyvek Címerhatározója nem ad leírást a németújvári Batthyány család címeréről, de a képek annál jobban illusztrálják a fellelhető változatokat https://hu.wikibooks.org/wiki/C%C3%ADmerhat%C3%A1roz%C3%B3/Batthy%C3%A1ny_c%C3%ADmer

---