Hird 1977-ig volt önálló település, akkor Pécshez csatolták. Hird római katolikus temploma az északi falurész központjában 1839-ben épült. A templomkertben egy emlékmű áll.

A templom déli falától délre van egy jókora kőtömb. A kőbányából kifejtett állapotú, alig megmunkált.

Az utca felé néző oldalán vannak bronzelemek ráerősítve. Legalul egy fekvő téglalap alakú tábla. Domborított betűs felirata:

EGYHÁZKÖZSÉG
HIRD-RÉSZÖNKORMÁNYZAT
NŐEGYLET

Felette egy évszám: 2000.

Felül Hird címere van. A hivatalos leírás ez:
"Álló, háromszögű pajzs kék mezejében három arany heraldikai rózsával megrakott kék pajzsfő. Az ezüstmezőben íves, kék-vörös-zöld, széles szivárvány közepén sugaras arany Isten-szemmel megtűzve.
A címerpajzsot két oldalról egy-egy, szárukon alul keresztbetett és aranyboglárral összefogott zöld pálmaág kíséri.
A címer alatt lebegő, hármas tagolású, fecskefarok-végződésű íves aranyszalagon feketével nagybetűs felirat: HIRD. A településnév előtt és után egy-egy díszpont." ^[1]

A három rózsa és az Isten-szem aranyozott. A többi rész nem színes, a bronz barna felületét mutatja.

---