2013 óta, az utóbbi két évet leszámítva, mindegyik nyáron egy hetes tokaji-rakamazi alkotótáborban vettem részt. Ketten voltunk fotósok, a többiek festők. Mi, témákért 100 kilométeres körzetben, sok mindent bejártunk autóval, az évek során.
Ezt a dombormű kettőst már a legelső évben lefotóztam, és utoljára, 2019 júliusában. Akkor, főként a szomszéd falu iskolájának udvarán, Bodrogkisfaludon álló mellszobrot kerestem. A két falu, ugyanis évtizedekkel ezelőtt összenőtt, és ez az iskolákban is okozott némi kavarodást. Teljesen felesleges volt ugyanis két ilyen piciny falunak önálló intézményeket fenntartani. Ma már, a bodrogkisfaludi gyerekek is Bodrogkeresztúrra járnak.
A fotózással szerencsénk volt, július elején még nyitva volt az iskola, és épp az igazgató asszonnyal találkoztam az udvaron. Indult haza, Kisfaludra...
A Klapka György, és Eötvös József domborművek alkotóját, évek óta tudom, hisz Takács Erzsébet szobrásznak több alkotását is fotóztam már, illetve a szignót is ismertem.
Így igazgató asszonytól csak megerősítést kaptam az alkotót illetően, de azt, hogy pontosan mikor helyezték el a domborműveket, már ő sem tudta. Viszont fény derült a szomszéd falu Klapka-szobrának helyére, és volt olyan kedves, hogy őt követve, meg is találtuk a szobrot.

A falu történetében szerepel pár mondat Klapka Györgyről: "Bodrogkeresztúr közel 140 évig tartó legnyugalmasabb időszaka, az 1848-49-es szabadságharccal ért véget. Noha Klapka György kétszer is győzelmet aratott a császáriak felett ( 1849. január 22-én Bodrogkeresztúron és január 31-én Tokajnál), 1849. június 28-ai győzelmük után a cári csapatok feldúlták és kifosztották a környék mezővárosait, köztük Bodrogkeresztúrt."
A dombormű kb. életnagyságú, és bronzból készült, kiegészítő névtáblával együtt.
A fotókon jól látszik, hogy az iskola épületét nemrég nagyon szépen felújították.

---