A szolnokinak tisztelt Borbereki Kovács Zoltán szobrászati alkotásainak felkutatásán hosszabb ideje dolgozom, s ezért örömmel töltött el, mikor egy újabbat fedezhettem fel.

Kósa Károly szolnoki helytörténész munkássága ismeretében jutottam információkhoz Lovas Istvánról és síremlékéről. Először a közreműködésével készített 37 állomásos szolnoki temetői sétaút 5. állomása leírásából, melyből megtudtam, hogy Borbereki Kovács Zoltán készítette a síremléken eredetileg volt repülőgép-domborművet. ^[1] Majd láttam régebbi fényképeit a Jász-Nagykun-Szolnok megyei panteonjában a síron ma már nem látható repülőgép-domborműről. ^[2] Ezt követően az alkotó nevének forrással bizonyíthatósága érdekében kérésemmel kerestem meg őt, melyre önzetlen segítséget nyújtott, és a vonatkozó archív - az interneten egyelőre nem elérhető - újságcikk fényképét és az újság bibliográfiai adatait megküldte nekem. A cikkben a síremlék készítőjének és a rajta volt dombormű alkotójának, illetve bronzba öntőjének neve, valamint az avatási időpont is szerepel (a cikk fotója a fényképek között szerepel) ^[3] Mindezekért többszörös köszönettel tartozom Kósa Károlynak.

Előzőek alapján kiderült, hogy a síremléken levő dombormű Borbereki Kovács Zoltán alkotása, melyet Engel Mór rézöntödéjében öntöttek bronzba. A síremlék kőmunkáit Buzásy Ferenc építési vállalkozó készítette. Az avatás 1936. augusztus 23-án történt meg.

A szolnoki temetőben fel tudtam keresni a síremléket, s fényképeket készítettem, melyeken sajnos a valamikori vitorlázórepülőgép bronz domborművének csak a nyomai láthatóak. Ismeretlen módon eltűnt a helyéről.

A síremlékről szerepel egy fénykép a Képes Pesti Hírlap 1936. 08. 29-i számában, melyet vélhetően az avatás napján, vagy közvetlenül azt követő napokban készítése folytán avatáskori fényképnek tekinthetünk. ^[4]

Ugyanezt a fényképet szerepeltetik az 1937-ben készített, Miklós Imre: A magyar vasutasság oknyomozó történelme c. könyvben is, ahol olvasható Lovas István életéről információ. Ebből megtudhatjuk, hogy a „vasutas repülők kiválósága”, 1935. augusztus 24-én egy bemutatórepülés végzése közben lezuhant. Klubja, a KAMC (Közép-magyarországi Automobil Klub) egy „síremlékkel áldozott a vasutas hősi halottnak”, melyről fényképet is közöltek. ^[5]

Lovas István (Piski, 1910. aug. 28. – Szolnok, 1935. aug. 24.), a sportrepülés hősi halottja emléke előtt tisztelegve, Szolnokon utcát neveztek el róla. "...Tagja volt a Magyar AERO Szövetségnek és egyik kezdeményezője a szolnoki vitorlásrepülésnek…. Vitorlázógépével a szandai réten zuhant le.” A róla elnevezett utcában levő ház falán 2005-ben emléktáblát is elhelyeztek. Ezen olvasható, hogy „a MÁV-lakatos, sportrepülő főoktató, a síkvidéki motor nélküli repülés meghonosítója az országban elsőként Szolnokon.” ^[6]

---