Dr. Galambos Márton tiszteletére ünnepélyes keretek között szobrot avattak október 20-án az Állatorvostudományi Egyetem kertjében. A mellszobor Kontur András alkotása.

Dr. Galambos Márton (1820–1872) "állatorvos, sebész-, szülészmester, bölcsész- és orvosdoktor, a kémia, az általános kórtan és gyógytan, az elméleti és gyakorlati kórbonctan és a gyógyszertan tanára". Galambos Márton az egyetem egyik "legküzdelmesebb" időszakában "mindvégig határtalan buzgalommal és önfeláldozással teljesítette feladatát, elhivatottsága, hazaszeretete példaértékű az őt követő generációk számára."^[1]
A tudós neve mellett felsorolt titulusok talán leírják azt a széles körű munkát, ami munkásságát jellemezte. Itt feltűnő a küzdelmes időszak és – utánaolvasva – értelmet nyer az említett hazaszeretet is. Dr. Galambos Márton honvéd orvosként részt vett az 1848-as szabadságharcban. Szívvel-lélekkel vállalt feladatának következménye is lett. 1853-ban felfüggesztették, állását csak három év múlva kapta vissza. Ezt követően jóval az elvárható felett teljesített, míg semmiféle elismerést nem kapott. Nyilvános rendes tanárnak csak 1863-ban nevezték ki, de rendkívüli terhelésnek volt kitéve: két nyelven oktatott kilenc tantárgyat. A következő évben a terhelés következtében megbetegedett. A kormány ekkor visszavette tantárgyait, így eredményesen tudott dolgozni.
Kutatómunkája is jelentős volt, jóval pályatársait megelőzve jutott jelentős eredményekre. Felfedezései azonban nem kerültek a gyakorlatban alkalmazásra.
1871-ben könyve jelent meg, de a következő évben – családját magára hagyva – meghalt.^[2]
A szobor állítását gyűjtés előzte meg – olvasható az egyetem honlapján. ^[2]

---